Alzheimer-kór: miért öregszik gyorsabban az emberi agy, mint a test?

A manapság sajnos rendkívül gyakori Alzheimer-kór azt jelzi, hogy az emberi agy gyorsabban öregszik, mint a test.

Az Alzheimer-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely világszerte milliókat érint. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint világszerte nagyjából 50 millió ember szenved demenciában, s az esetek 60-70 százalékában Alzheimer-kórról van szó.

Csak az Egyesült Államokban több mint 6 millió ember él Alzheimer-kórban, ez a szám 2050-re várhatóan csaknem megháromszorozódik.

Miért öregszik gyorsabban az emberi agy?

Annak megértése, hogy az emberi agy miért öregszik gyorsabban, mint a test, elengedhetetlen a megelőző és terápiás stratégiák kidolgozásához. A kutatók szerint az evolúciós elméletek és a környezeti, életmódbeli és genetikai tényezők szerepének vizsgálatával jobban lehet kezelni ezt az összetett betegséget, valamint a mélyreható társadalmi hatását.

Az agy öregedése és az Alzheimer-kór

Az Alzheimer-kór egy progresszív memóriavesztés, melyet kognitív hanyatlás és viselkedésbeli változások jellemeznek.

A normál öregedéstől eltérően az Alzheimer-kór a fehérjék abnormális felhalmozódásával jár az agysejtekben és azok körül – ami károsodást, sejthalált és agyzsugorodást okoz. Ez a kognitív funkciók jelentős károsodását eredményezi.

Olvasd el ezt is: Alzheimer-kór – ez az árulkodó jel már évtizedekkel korábban látszik a testünkön

Az evolúciós elméletek segíthetnek megérteni, miért öregszik az emberi agy, olykor gyorsabban, mint a test.

Alzheimer-kór és a Soma elmélet

Az úgynevezett Soma-elmélet – Thomas Kirkwood által – , azt sugallja, hogy az organizmusok erőforrásokat allokálnak a szaporodásra és a szomatikus karbantartásra. A reproduktív siker élvez elsőbbséget, míg a szomatikus karbantartás – így az agy egészsége – kevesebb erőforráshoz jut.

Mivel az életkor előrehaladtával a szaporodás kevésbé valószínű, a fenntartó rendszerek gyengülnek, ami az emberi agy öregedéséhez, valamint olyan betegségekhez vezet, mint az Alzheimer-kór.

Antagonisztikus pleiotrópia

Ez az elmélet azt állítja, hogy egyes gének, amelyek a korai életszakaszban előnyösek a reproduktív siker szempontjából, káros hatással lehetnek az ember későbbi életére.

A fiatalkori immunválaszt fokozó gének például később krónikus gyulladást okozhatnak, károsíthatják az agysejteket és növelhetik az Alzheimer-kór valószínűségét.

Energia-kompromisszumos hipotézis

Az Alzheimer-kórral kapcsolatban egy energia-kompromisszumos elmélet is létezik. Eszerint az agy jelentős erőforrásokat igényel, a test energiájának 20 százalékát. Idővel az energiatermelés és -elosztás kevésbé hatékony, ami sejtkárosodáshoz vezet.

Ez a csökkenés befolyásolja az agyműködést és olyan neurodegeneratív betegségeket válthat ki, mint az Alzheimer-kór.

Környezeti és életmódbeli tényezők

Miközben az evolúciós elméletek az emberi agy öregedését magyarázzák, a környezeti és életmódbeli tényezők jelentősen befolyásolják az Alzheimer-kór kialakulását.

Lássuk, melyek lehetnek ezek.

-Diéta és táplálkozás: a telített zsírokban és cukrokban gazdag étrend növeli a kognitív hanyatlás kockázatát. Ezzel szemben a gyümölcsökben, zöldségekben, sovány fehérjékben és egészséges zsírokban gazdag mediterrán étrend támogatja az agy egészségét.

Érdemes olyan tápanyagokat fogyasztani, mint az Omega-3 zsírsavak, az antioxidánsok, valamint a D- és B-vitamin, amelyek akadályozzák a neurodegenerációt.

-Fizikai aktivitás: a rendszeres testmozgás elősegíti az agy véráramlását, az idegsejtek növekedését és csökkenti a gyulladást. Az aktív embereknél alacsonyabb az Alzheimer-kór és a demencia egyéb formáinak előfordulási esélye.

-Mentális stimuláció: ha az ember részt vesz olyan tevékenységekben, mint az olvasás, rejtvényfejtés vagy új készségek elsajátítása, aktívan tartja az agyát és késlelteti a kognitív hanyatlást.

Az élethosszig tartó tanulás és az intellektuális elkötelezettség növeli az Alzheimer-kórral szembeni mentális ellenálló képességet.

-Társadalmi kapcsolatok: fontos fenntartani az erős társadalmi kötelékeket, ugyanis támogatják az agy egészségét a kognitív folyamatok stimulálásával és az általuk nyújtott érzelmi előnyökkel. Ezzel szemben a magány és a társadalmi elszigeteltség növeli annak esélyét, hogy Alzheimer-kór alakul ki.

-Genetikai hatások: a genetika szerepet játszik az Alzheimer-kór kockázatában. Az olyan gének variációi, mint az APOE, kapcsolódnak a fokozott sebezhetőséghez. A gének azonban önmagukban nem határozzák meg a betegséget – az életmód és a környezeti tényezők kölcsönhatásba lépnek a genetikai hajlamokkal, kialakítva az általános kockázatot.

Az emberi agy és az Alzheimer-kór kutatási irányai

A tudósok különféle utakat keresnek az Alzheimer-kór megértésére és hatékony kezelések kidolgozására. Ezek az alábbiak.

-Biomarkerek és korai felismerés: a biomarkerek azonosítása lehetővé teszi a kutatók számára a korábbi diagnózist és beavatkozást, ami kulcsfontosságú a betegség progressziójának kezelésében és lassításában.

-Terápiás megközelítések: az amiloid plakkok, az ún. tau-gubancok és agyi gyulladások elleni kezelések kutatása már folyamatban van. Ezen beavatkozások célja az Alzheimer-kór mögöttes mechanizmusokainak a kezelése.

-Fontosak az életmóddal kapcsolatos beavatkozások is: megelőző intézkedésként a diéta, a testmozgás és a kognitív tréning egyre nagyobb teret hódít. Az életmódot és a genetikai tényezőket integráló, személyre szabott stratégiák ígéretesek az Alzheimer-kór előfordulásának csökkentésében.

Olvasd el ezt is: Hatalmas lépés történt az Alzheimer-kór korai diagnosztizálása terén

(Via)