A nappali álmosság megduplázhatja a demencia kockázatát az idős nőknél

Úgy tűnik, hogy igen komoly mértékben növelheti a demencia kialakulásának kockázatát, ha egy 80-as éveikben járó hölgy öt évek keresztül álmos lesz napközben. Az információ az Amerikai Neurológiai Akadémia orvosi folyóiratában, a Neurology-ban jelent meg nemrég. A tanulmány nem bizonyítja, hogy a nappali álmosság demenciát okoz, csupán összefüggést mutat.

Az alvás fontos

Az alvás természetesen elengedhetetlen a kognitív egészség szempontjából, mivel lehetővé teszi az agy számára a pihenést és a megfiatalodást, ami fokozza a tiszta gondolkodás és az információkra való emlékezés képességét. Keveset tudunk azonban arról, hogy az alvás és a kogníció változásai hogyan kapcsolódnak össze az idő múlásával, és hogy ezek a változások hogyan kapcsolódnak a demencia kockázatához az élet későbbi évtizedeiben. A nemrég megjelent tanulmány megállapította, hogy az alvásproblémák összefonódhatnak a kognitív öregedéssel, és a 80-as éveikben járó nőknél a demencia korai kockázati tényezőjeként szolgálhat – mondja Yue Leng, a tanulmány szerzője. A tanulmányhoz a kutatók 5 éven keresztül 733 olyan 83 éves körüli nőt vizsgáltak, akiknek a vizsgálat kezdetén nem volt enyhe kognitív károsodásuk vagy demenciájuk.

Eredmény

A vizsgálat során 164 résztvevőnél, azaz 22%-nál alakult ki enyhe kognitív károsodás, 93 résztvevőnél, azaz 13%-nál pedig demencia. A résztvevők a vizsgálat kezdetén és végén három napon keresztül csuklóra szerelt készülékeket viseltek, amelyekkel nyomon követték alvásukat. A kutatók az éjszakai alvás időtartamának és minőségének, a nappali szunyókálásnak és a cirkadián ritmus mintázatának változásait vizsgálták. Öt év elteltével a résztvevők több mint felénél, azaz 56%-ánál nagy változásokat figyeltek meg az alvásmintákban. Megállapították, hogy a résztvevők három csoportba sorolhatók: stabil alvás vagy az alvás kis mértékű javulása, 44%; csökkenő éjszakai alvás, 35%; és növekvő álmosság, 21%. A csökkenő éjszakai alvás magában foglalta az éjszakai alvás minőségének és időtartamának csökkenését, a szunyókálás mérsékelt növekedését és a cirkadián ritmus (napi biológiai óra) romlását. A növekvő álmosság magában foglalta mind a nappali, mind az éjszakai alvás időtartamának és minőségének növekedését, valamint a cirkadián ritmus romlását. A kutatók ezután megvizsgálták, hogy ezek a változások hogyan kapcsolódnak a demencia kialakulásának kockázatához.

A lényeg

A stabil alváscsoportba tartozók közül 25-nél, azaz 8%-nál alakult ki demencia. A csökkenő éjszakai alváscsoportban 39-en, azaz 15%-uknál alakult ki demencia. A növekvő álmosságú csoportban 29-en, azaz 19%-uknál alakult ki demencia. Az életkor, az iskolai végzettség és a faji hovatartozás, valamint az olyan egészségügyi tényezők, mint a cukorbetegség és a magas vérnyomás figyelembevétele után megállapították, hogy a növekvő álmosságú csoport résztvevőinél kétszer nagyobb volt a demencia kockázata, mint a stabil alváscsoportban lévőknél. A csökkenő éjszakai alváscsoportban nem találtak összefüggést.

„Megfigyeltük, hogy az alvás, a szundikálás és a cirkadián ritmus mindössze öt év alatt drámaian megváltozhat a 80-as éveikben járó nőknél. Ez rávilágít arra, hogy a jövőbeni vizsgálatoknak a napi alvásminták minden aspektusát meg kell vizsgálniuk, hogy jobban megértsük, hogy az idővel bekövetkező változások hogyan kapcsolódhatnak a demencia kockázatához” – mondta a kutató.

Borítókép: Freemalaysiatoday