Életmód
Itt a jó idő, támadnak a kullancsok – Ezek a leggyakoribb tévhitek a kulancscsípéssel kapcsolatban
A kullancscsípés veszélyes lehet, ha nem ismerjük a tényeket. Épp ezért fontos, hogy ne szóbeszédekre vagy internetes mendemondákra hagyatkozzunk, hanem megbízható forrásokból tájékozódjunk – például orvosi tanácsokból, szakmai fórumokról vagy szakkönyvekből. Íme hét elterjedt tévhit, amelyet ideje elfelejteni.
1. „Csak nyáron veszélyesek a kullancsok”
Bár nyáron gyakrabban hallunk a kullancsokról, valójában nemcsak ebben az évszakban aktívak. A melegebb telek miatt egyre többen vészelik át a hideg hónapokat, így egész évben fennállhat a fertőzés kockázata – különösen, ha enyhe az időjárás. Ráadásul napszaktól függetlenül csíphetnek, nem csak délután vagy este.

2. „Az agyvelőgyulladást csak kullancstól kaphatjuk el”
A kullancsok által terjesztett FSME-vírus, azaz a vírusos agyvelőgyulladás kórokozója valóban kullancscsípéssel terjed – főként a közönséges kullancsfaj révén. Azonban nem csak így lehet megfertőződni: a vírus pasztörizálatlan tejből vagy abból készült sajt fogyasztásával is bekerülhet a szervezetbe, ha a tej fertőzött állattól származik.
3. „Kullancsot csak túrázás közben szedhetünk össze”
Tévedés. A kullancsok nem csak erdőkben vagy mezőkön élnek. Városi parkok, játszóterek, bokros kertek, vagy akár kutyasétáltató helyek is potenciális veszélyforrások. Sőt, a házi kedvencünk is behurcolhatja őket az otthonunkba.
4. „A kullancsok a fáról ugranak ránk”
Ez az egyik legelterjedtebb, mégis téves elképzelés. A kullancsok nem tudnak ugrani, és ritkán másznak másfél méternél magasabbra. Inkább a fűszálakon, bokrokon, alacsonyabb növényeken várják az áldozatot, majd a testhőmérsékletet, kilélegzett szén-dioxidot és mozgást érzékelve kapaszkodnak fel az emberre vagy állatra.

5. „Minden csípés fertőzést okoz”
Csak a fertőzött kullancsok csípése jelent veszélyt – és még ezek sem minden esetben okoznak betegséget. A két legismertebb, emberre is veszélyes fertőzés Magyarországon a Lyme-kór és az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás. A fertőzés esélye nő, ha a kullancs hosszabb ideig marad a bőrben, ezért is fontos minél előbb eltávolítani.
6. „A kullancscsípés ellen nincs oltás”
A kullancscsípést valóban nem lehet vakcinával kivédeni – viszont az FSME-vírus okozta agyvelőgyulladás ellen igen! Ez a védőoltás hazánkban is elérhető, és különösen fontos, mert a kialakult betegséget sem antibiotikummal, sem vírusellenes gyógyszerrel nem lehet kezelni. A három részből álló oltási sorozat után emlékeztető oltásokra is szükség van. A legjobb, ha a programot kora tavasszal kezdjük.
7. „Ha megcsípett a kullancs, biztosan kell antibiotikum”
Ez sem igaz. Ha nincs tünet, akkor az antibiotikum nem ajánlott – viszont a gyors eltávolítás nagyon fontos, mert csökkenti a fertőzés esélyét. Figyeljünk a gyanús jelekre: láz, fejfájás, influenzaszerű tünetek vagy körkörösen terjedő bőrpír a csípés körül – ilyenkor azonnal orvoshoz kell fordulni!
Ne hagyjuk, hogy a tévhitek irányítsanak – tudással sokat tehetünk magunkért. Ha biztosra szeretnél menni, ellenőrizd minden kirándulás vagy szabadtéri program után magad és háziállatodat is, viselj hosszú ujjú ruhát, és ne feledd: a megelőzés a legjobb védekezés. Ha kérdésed van, fordulj szakemberhez – a saját és szeretteid egészsége érdekében.
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

















