Csak pozitívan? Csökkenthető a demencia kockázata

A kutatók több mint tízezer, 50 év feletti alanyt követtek nyomon, és megállapították, hogy a jó közérzettel rendelkezők nagyobb valószínűséggel értek el jobb eredményeket a memóriateszteken. Emellett a kontroll, a függetlenség és a döntések szabadságának nagyobb fokú érzéséről számoltak be náluk.

A University College London öregedés és klinikai pszichológia professzora, a tanulmány társszerzője szerint a kutatás fontos lépést jelent a jóllét és a memória kölcsönhatásának megértése felé.

„Új betekintést nyújt abba, hogy az önértékelt jóllét hogyan függ össze a memóriával és fordítva. Bár eredményeink előzetesek, rávilágítanak az agy egészségét, például a memóriát befolyásoló pszichoszociális hatások figyelembevételének fontosságára”

– magyarázta Joshua Stott.

Az Aging & Mental Health című folyóiratban közzétett tanulmányban 10.760, ötven év feletti férfit és nőt követtek nyomon: kétévente – a 2002-ben kezdődő 16 éves vizsgálati időszak alatt összesen kilenc alkalommal – vizsgálták a jóllétet és a memóriát.

A kutatók ellenőrizték, hogy az emberek képesek-e megtanulni és felidézni tíz szót azonnal, illetve késleltetve. A jóllétet egy életminőségi kérdőív segítségével is felmérték, amely olyan területeket vizsgált, mint az öröm, a kontroll és az autonómia.

Az embereknek többek között a következő állításokat vetették fel:

„Megtehetem azokat a dolgokat, amelyeket szeretnék.”

„Úgy érzem, hogy az élet tele van lehetőségekkel.”

A vizsgálat kis mértékű, de szignifikáns összefüggést talált a magasabb szintű jóllét és a jobb memória között.

A kutatók felvetették az okokat, amelyek miatt a jó közérzet pozitív hatással lehet a memóriára, például, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel mozognak, ami segít megőrizni az egészséget.

Az életkor, a nem, más életmódbeli tényezők és a társadalmi-gazdasági státusz szintén negatív vagy pozitív hatással lehet a jóllétre és a memóriára – tették hozzá.

A szerzők nem találtak bizonyítékot arra, hogy egyes embereknél a rossz memória okozná az alacsony jóllétet, de hangsúlyozták, hogy ezt sem lehet kizárni.

Emma Taylor, az Alzheimer’s Research UK információs szolgáltatási menedzsere azt mondta, ahogy öregszünk, a szívünk szeretete, az éles eszünk megőrzése és a kapcsolattartás kulcsfontosságú az agyunk egészségének védelmében.

„A demencia kialakulásának 14 megállapított egészségügyi és életmódbeli kockázati tényezője van, köztük a testmozgás hiánya, a társadalmi elszigeteltség és a depresszió, ezek a jólléthez kapcsolódnak. A tanulmány szerint azok az 50 év feletti emberek, akik arról számoltak be, hogy boldogabbnak és teljesebbnek érzik magukat az életben, idővel jobb memóriával rendelkeztek. Ez a kutatás azonban megfigyelésen alapul, és további munkára van szükség annak megértéséhez, hogy a pozitív közérzet és a memória hogyan kapcsolódik egymáshoz, és hogy ez hatással van-e a demencia kockázatára” – sorolta.

Hozzátette: soha nem késő elkezdeni lépéseket tenni annak érdekében, hogy agyunk egész életünkben egészséges maradjon, és csökkentsük a demencia pusztító hatásait.

(via)