Gasztró

Miért áztatja mindenki szódabikarbónába a gyümölcsöket és zöldségeket? És van ennek bármi értelme?

  • Szerző:nuus
  • 2025.06.23 | 15:34

Új TikTok-őrület borzolja a kedélyeket a háziasszonyok és egészségtudatos fogyasztók körében: egyre többen áztatják a friss epret, szedret vagy akár az uborkát szódabikarbónás vízbe, mielőtt elfogyasztanák.

De vajon tényleg tisztább, biztonságosabb lesz így az ételünk? Megnéztük, mit mondanak erről a szakértők – és a tudomány.

Szennyezettebb, mint hinnénk

A legszebb alma vagy paradicsom sem olyan ártatlan, mint amilyennek elsőre tűnik. Még a bio vagy kertből származó termények is hordozhatnak magukon port, szennyeződést, növényvédő szer maradványokat – sőt, akár olyan baktériumokat is, mint az E. coli, a szalmonella vagy a listeria. Ezek a kórokozók a talajból, az öntözővízből vagy a szállítás során is rákerülhetnek a zöldségekre.

Szódabikarbóna: csodaszer vagy csak parasztvakítás?

A szódabikarbóna, más néven nátrium-hidrogén-karbonát, lúgos kémhatású anyag, amelyet a sütésen túl takarításra is használnak. Enyhe dörzsölőhatása miatt ideális a gyümölcsök és zöldségek külső rétegének megtisztítására. A közösségi oldalakon terjedő tippek szerint 1 teáskanál szódabikarbónát kell elkeverni 2 csésze hideg vízben, majd ebbe áztatni 10-15 percre a terményeket.

A módszer célja többnyire a növényvédőszer-maradványok eltávolítása. Egyes tanulmányok szerint ez akár 98%-kal is csökkentheti a felszíni szennyeződéseket – míg a sima csapvíz csupán 60% körüli hatékonyságot nyújt. De vajon ez elég indok arra, hogy minden alkalommal vegyszerlaborrá alakítsuk a konyhánkat?

Az FDA szerint nem szükséges, a CDC szerint elég a víz

Az amerikai élelmiszer-biztonsági hatóság (FDA) és a járványügyi központ (CDC) egyetért: bőven elég, ha folyó víz alatt alaposan megmossuk a zöldséget-gyümölcsöt. Tilos viszont szappant, mosószert használni, hiszen ezek beivódhatnak a termények porózus felületébe, és akár mérgezést is okozhatnak.

A szódabikarbónás módszer hátránya

Bár az elmélet szép, a gyakorlatban a szódabikarbónás áztatásnak megvannak a korlátai. A lúgos kémhatás ugyanis egyes gyümölcsök (például bogyósok) héját is meggyengítheti, hosszú áztatás után pedig bizonyos hüvelyesek puhulni kezdhetnek – ami nem mindig célravezető.

Mi a végső tanulság?

Ha szívesen kísérletezel a konyhában, és van türelmed a szódabikarbónás módszerhez, nem árt, de nem is kötelező. A kutatások szerint a növényvédőszer-maradványok mennyisége jellemzően nem éri el az egészségre veszélyes szintet. Ha valóban aggódsz ezek miatt, akkor inkább válassz megbízható helyi termelőtől származó vagy bio minősítésű terméket.

A teáskanálnyi szódabikarbónát pedig talán jobb, ha inkább félretesszük a következő adag sütikhez.

(Via)


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló