Életmód

Ez a beszédhiba évekkel előre jelezheti az Alzheimer-kórt

  • Szerző:nuus
  • 2025.07.18 | 10:35

A szókeresési nehézség sokak számára ismerős jelenség – egy pillanatra elakadunk, keressük a megfelelő kifejezést, de nem jut eszünkbe. „A nyelvem hegyén van!” – mondjuk bosszúsan, miközben a beszélgetés megtorpan. Sokan ezt csupán a hétköznapi feledékenység számlájára írják, ám a legfrissebb tudományos kutatások szerint ez jóval többet jelenthet. A szókeresési nehézség akár az agy korai kognitív hanyatlásának egyik első, halvány jele is lehet.

A kutatók szerint ez a jelenség gyakran évekkel megelőzi a komolyabb tünetek – például memóriazavarok – megjelenését. Bár elsőre ártalmatlannak tűnik, a szókeresési nehézség fontos információkat hordozhat az agy állapotáról.

Szókeresési nehézség: mit jelez, és mikor kell aggódnunk?
Fotó: 123rf.com

„Nem pusztán bosszantó jelenségről van szó – egy lassan előbukkanó szó akár évekkel korábban figyelmeztethet arra, hogy valami nincs rendben a memóriarendszerben”

– mondja a Torontói Egyetem kutatócsoportja.

Mi áll a szókeresési nehézség hátterében?

A szókeresési nehézség nem egyetlen okra vezethető vissza. A kutatók három fő elméletet fogalmaztak meg a jelenség magyarázatára:

1. Feldolgozási sebesség elmélete: mint egy lassú számítógép

Ez az elmélet az agy általános lassulásával magyarázza a szókeresési nehézséget. Az öregedő agy olyan, mint egy régi laptop – még működik, de minden műveletre kicsit több idő kell. Az idegi jelek továbbra is eljutnak a célállomásukra, csak épp lassabban. Ennek következménye lehet a beszédben tapasztalható késlekedés, amikor nem ugrik be azonnal a kívánt szó.

„A lassabb reakcióidő – nem a tévesztés – tűnik a legjobb mutatónak az agyi állapot felmérésére”

– állítja egy, 125 önkéntes bevonásával készült vizsgálat.

2. Gátlási deficit: zavaró gondolatok a háttérben

A második elmélet szerint az idősebb agy nehezebben tudja kizárni a nem releváns gondolatokat. Ez azt jelenti, hogy a beszélgetés közben más szavak, nevek, emlékek tolakodhatnak elő, és megnehezíthetik a megfelelő szó megtalálását. Bár logikusnak tűnik, a valóságban a beszélgetésekben ritkán jelennek meg tömegesen téves szavak, így ez az elmélet nem nyert széles körű megerősítést.

3. Átvitel-hiány: megrekedt szó a gondolat és a hang között

A harmadik – és sokak szerint legpontosabb – elmélet szerint a szókincs rétegekből áll: felül a jelentés, középen a szóalak, legalul pedig a hang. Idősebb korban ezek a rétegek közötti kapcsolatok gyengülnek, különösen a szóalak és a hang között. Ezért van az, hogy az ember tudja, mit szeretne mondani, de nem tudja kimondani. Ez a gyengébb kapcsolat okozza azt, hogy a beszélt nyelvben nehezebb a szóhasználat, míg az olvasás vagy hallgatás nem okoz problémát.

Hogyan mérik a tudósok a szókeresési nehézséget?

A jelenség vizsgálatához a kutatók kép-szó interferencia nevű kísérletet alkalmaznak. A résztvevők egy képet látnak (például egy kutyát), miközben egy szó is megjelenik vagy elhangzik. Ha a szó „macska”, az zavaró lehet, mert jelentésben hasonlít. Ha viszont a szó „köd”, a közös hangzás akár segítheti is a válaszadást.

A kutatók ezt a kísérletet ma már online játékká is alakították, így több korosztály figyelmét is fenntarthatják, miközben pontosan mérik a reakcióidőt. Ezek az időértékek akár ezredmásodperces pontossággal mutatják ki a beszédtempóban bekövetkező változásokat – még azelőtt, hogy bárki észrevenné a problémát.

A lassabb beszéd lehet a kulcs a korai felismeréshez

A legmeglepőbb felfedezés mégsem az volt, hogy bizonyos szavak lassabban érkeznek meg. A való életben rögzített beszélgetések elemzése során ugyanis nem a konkrét szókeresési hibák, hanem az általános beszédtempó bizonyult a legpontosabb előrejelzőnek.

„A mondatfolyam tempója jobban tükrözi az agy állapotát, mint a szavak keresgélése önmagában”

– mondják a kutatók. Vagyis az számít igazán, mennyire gördülékenyen halad a beszéd, miután a megfelelő szó megszületett.

Ez megnyugtató lehet mindazok számára, akik időnként elakadnak egy-egy szóval. Az ilyen apró hezitálások önmagukban nem feltétlenül utalnak problémára – de ha a beszéd egésze lassul, az már intő jel lehet.

A mindennapi szokások is számítanak

Szerencsére sokat tehetünk azért, hogy szókeresési képességünket karbantartsuk. A történetmesélés, nyelvtanulás, szójátékok és beszélgetések mind edzésben tartják az agy nyelvi pályáit.

„Ahogy a rendszeres séta jót tesz a szívnek, úgy a beszélgetés az agyat tartja fitten”

– fogalmaz egy tanulmány.

És ha egy szerettünk megakad egy név vagy szó előhívásában? Ne siessük el a segítséget. Néha a megfelelő szó csak időt kér. Egy kis türelem többet ér, mint egy gyors kiegészítés.

A szókeresési nehézség nem pusztán öregkori sajátosság, hanem fontos jelzője lehet az agyi egészségnek. Bár nem minden elakadó szó jelent bajt, a beszéd általános lassulása figyelmeztethet a kognitív hanyatlás kezdetére. A beszédtempó tudományos mérésével – például játékos nyelvi teszteken keresztül – egyre pontosabban azonosíthatók a kockázatok már korai szakaszban is.

(via)

Olvass még több érdekes cikket Egészség rovatunkban!

 


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló
Üzlet
Erre való a miniCasco
  • szerző:nuus
  • 2025. 11. 30.