Környezet
Éghajlatváltozás és brutális hőhullám: jönnek a 46-47 fokos nyarak
A meteorológusok szerint az éghajlatváltozás miatt már ebben az évszázadban előfordulhatnak 46-47 fokos nyarak. A globális felmelegedés hatásait mindannyian érezzük, és évről évre új melegrekordok születnek. Jelenleg is egy brutális hőhullámot élünk át, amely során megdőlt a valaha mért legmagasabb hőmérséklet, és ilyen hosszú ideig még soha nem volt ilyen forró a nyár.
Fél évig tartó nyár? Fokozódni fog a felmelegedés vagy meg lehet állítani? Vajon tényleg ez vár ránk? A RTL Fókuszban Kovács Erik klímakutató ezekre a kérdésekre igyekezet választ adni.
A szakértő szerint 2200-ig tudnak előre modellezni: ebből azt látják, hogy 2100 után csökkenhet jelentősen a hőmérséklet, 2150 környékén a mostani hőmérséklet lesz az uralkodó, 180 év múlva pedig visszajöhet a hetvenes-nyolcvanas évek átlaga.
Addig azonban az évszázad második felében biztosan jóval magasabb lesz a hőmérséklet. Nyáron 46-47 fokos maximumokra lehet számítani az alföldi területeken. Nem mellesleg a klímaváltozás az energiafelhasználást is megváltoztatja:
egyre kevesebbet kell fűteni télen, így egyre kevesebb gáz fog majd fogyni, ugyanakkor a hűtésre több energiát kell fordítanunk.
A nuus többször is foglalkozott az éghajlatváltozással. Sajnos az emberi tevékenységek összességében jelentősen megváltoztatják a Föld éghajlati rendszerét, ami hőmérséklet-emelkedéshez, időjárási szélsőségekhez és egyéb ökológiai változásokhoz vezet.
Az éghajlatváltozás fő okai a következők, amelykről érdemes tudni, hiszen akkor lehet változtatni a környezetünkön:
- Üvegházhatású gázok kibocsátása: Az emberi tevékenységek, mint például a fosszilis tüzelőanyagok (szén, olaj, földgáz) égetése, az ipari folyamatok és a mezőgazdaság jelentős mennyiségű üvegházhatású gázt (például szén-dioxidot, metánt és dinitrogén-oxidot) bocsátanak ki a légkörbe. Ezek a gázok csapdába ejtik a hőt a Föld légkörében, ami globális felmelegedéshez vezet.
- Erdőirtás: Az erdők kivágása csökkenti a szén-dioxid elnyelésének képességét, mivel a fák fotoszintézis során szén-dioxidot vesznek fel. Az erdők pusztítása így hozzájárul a légköri szén-dioxid koncentráció növekedéséhez.
- Iparosodás és urbanizáció: Az iparosodás és a városok terjeszkedése növeli az energiafelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását.
- Mezőgazdasági tevékenységek: A mezőgazdasági termelés, különösen az állattenyésztés, jelentős mennyiségű metánt bocsát ki. A műtrágyák használata pedig dinitrogén-oxid kibocsátást eredményez.
- Szennyezés és hulladékkezelés: A hulladéklerakókban keletkező metán és az egyéb ipari szennyező anyagok is hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz.
( VIA)
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
