A majomhimlő a fekete himlő közeli rokona, mondhatnám úgy, hogy a kistestvére. Ez több értelemben is fontos” – emelte ki az InfoRádióban Rusvai Miklós víruskutató. Egyrészt azért, mert a fekete himlőhöz meglehetősen hasonló tüneteket okoz: kiütések jelennek meg az arcon, kézen és egyéb testtájakon, attól függően, hogy hogyan történik a fertőzés.
Másrészt azért szaporodnak meg mostanában az esetek – 2022-ben is volt egy 100 országra kiterjedő, majdnem világjárvánnyá terebélyesedő majomhimlő-járvány –, mert a fekete himlő elleni vakcinázás az 1990-es években, vagyis közel 25-30 éve megszűnt, és mostanra több olyan generáció is van a vírus jelenlétével érintett a területeken, amelyik fogékony, mert nem lett vakcinázva.
„A fekete himlő vírusát ugyan sikerült teljesen kiirtani a földről, az már nem fordul elő és nem okoz fertőzést, de védettség sincs ellene, és úgy tűnik, ennek a félelmetes és több évszázadon, évezreden keresztül pusztító vírusnak, a fekete himlőnek a helyét veszi át a majomhimlő, mert az immunizáltság megszűnt az emberekben”
– mutatott rá Rusvai Miklós.
A vírusnak két fajtája van, ezeket úgy is hívják, hogy klád 1 és klád 2. Az előbbi a veszélyesebb – ezt kongói törzsnek is szokták nevezni –, ennek általában 5-10 százalék a halálozási aránya, ami a fekete himlő 70-80 százalékos halálozási arányához képest még mindig sokkal alacsonyabbnak mondható, de ezzel együtt
nagyon félelmetes betegség, és ami még rosszabb, az áldozatok zöme15 év alatti, tehát elsősorban a gyerekek között szedi az áldozatait
– ismertette a víruskutató.
