Nagy a baj: milliók halálát okozhatja a szélsőséges hőmérséklet pár tíz éven belül

Lesújtó kilátások: előrejelzések szerint a szélsőséges hőmérséklet miatti halálozások száma meredeken emelkedik majd az elkövetkező években, jóval meghaladva a hideg okozta halálozások várható lassulását – tudatta az euronews.com.

A rendkívüli hőség és hideg évente hozzávetőleg 407 500 ember halálát okozza Európában – s ha nem történik semmi az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében, 2100-ra további 55 ezer ember fog meghalni évente – ez 13,5 százalékos növekedés az Európai Bizottság kutatóinak új becslései szerint.

Komoly gondot okoz világszerte a szélsőséges hőmérséklet

Jelenleg Európában a hőmérséklettel összefüggő halálesetek túlnyomó többsége a hideg időjáráshoz kötődik – ugyanakkor, a hőség, a nyári szélsőséges hőmérséklet is egyre halálosabb kihívássá válik, különösen Dél-Európában és a több idős emberrel élő területeken – derül ki a The Lancet Public egészségügyi folyóiratban megjelent tanulmányból.

Az elemzés a globális felmelegedés 3 Celsius fokos növekedését feltételezte, ami az ENSZ legfrissebb becslései alapján a jelenlegi pálya felső határán van. Már ez is kétszerese azonban a Párizsi Megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius fokos célnak.

„Európa, akárcsak a világ többi része, egyre több rendkívül meleg napnak néz elébe. Az országok nincsenek felkészülve arra, hogy ez milyen hatással lesz a lakosság egészségére”

– mondta Madeleine Thomson, az éghajlatváltozással és az ahhoz történő alkalmazkodással foglalkozó szervezet vezetője.

Mindezt a brit székhelyű egészségügyi alapítvány, a Wellcome Trust közölte, amely nem vett részt a tanulmányban.

Ahhoz, hogy megbecsüljék a szélsőséges hőség és hideg időjárás miatti halálozások számát az idő múlásával, a kutatók Európa 30 országában közel 1400 régió adatait elemezték. Figyelembe vették a népesség elöregedését is, hogy előre jelezzék, hogyan változhatnak ezek a szintek 2100-ra.

A megközelítés lehetővé tette számukra, hogy azonosítsák azokat a „forró pontokat”, ahol a szélsőséges hőmérséklet a legsúlyosabban érinti az embereket a jövőben – mondta Juan-Carlos Ciscar, a tanulmány egyik szerzője, a Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) tudományos munkatársa.

Az éghajlatváltozással a hőhullámok egyre gyakoribbak, intenzívebbek és tovább tartanak

A tanulmány rámutatott, hogy 1991 és 2020 között évente nagyjából 364 ezer hidegből eredő és 44 ezer hőség okozta haláleset történt Európában. Kelet-Európában okozott több halálesetet a hideg, míg a szélsőséges hőség Dél-Európában eredményezte ugyanezt.

A kutatók szerint ezek a regionális különbségek csak növekedni fognak.

Olvasd el ezt is: Gyilkos hőség – 154 éve ez a legmelegebb július hazánkban

Míg a hideg okozta halálozások összesített száma némileg csökken majd az elkövetkező évtizedekben, Írországban, Norvégiában és Svédországban várhatóan emelkedni fog, ahol nő a 85 év feletti lakók száma.

A hőség okozta halálesetek száma is meredeken emelkedik az egész kontinensen – leginkább Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot és Franciaország egyes részeit érinti.

„Az éghajlatváltozással a hőhullámok egyre gyakoribbak, intenzívebbek és tovább tartanak”

– mondta az Euronews Health-nek Rebecca Emerton, az EU által finanszírozott Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat klímakutatója, aki nem vett részt a tanulmányban.

Az új elemzés a városokban élő embereket vette alapul, ahol a hőség nagyobb egészségügyi kockázatot jelenthet, mint a vidéki területeken – nem vette figyelembe emellett a demográfiai jellemzőket, például a nemet vagy az etnikai hovatartozást.

„Ennek ellenére az eredmények azt mutatják, létszükséglet a célzottabb politikák kidolgozása, hogy megvédjük ezeket a területeket, illetve a társadalom azon tagjait, akik leginkább ki vannak téve a szélsőséges hőmérséklet okozta hatásoknak”

– mondta David García-León, a tanulmány szerzője és a JRC tudományos munkatársa.

António Guterres ENSZ-főtitkár 2024 júliusában nemzetközi együttműködésre szólított fel a szélsőséges hőmérséklet kezelésére, különös tekintettel a veszélyeztetett csoportokra, a munkavállalók védelmére, valamint arra, hogy fosszilis tüzelőanyagok helyett a megújuló energiákba kell befektetni, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius fokra korlátozzák.

Az új tanulmány egy külön elemzést is követ, amely megállapította, hogy az elmúlt két évtizedben az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodást célzó politikai beavatkozások több ezer életet mentettek meg – többet kell azonban tenni a megelőzhető halálesetek visszaszorítása érdekében.

A Barcelonai Globális Egészségügyi Intézet kutatói a korai figyelmeztető rendszerek és a hőségmegelőzési tervek szerepét emelték ki, amelyeket azután hajtottak végre, hogy 2003-ban több mint 70 ezer ember halt meg a rekkenő hőség következtében.

Az extrém hőséggel nemcsak az a baj, hogy halálos lehet. Komoly egészségügyi kockázatot is jelent. Összefüggésbe hozták már a szélsőséges hőséget azzal, hogy az ilyen hőmérsékleten dolgozó nőknél nagyobb a vetélés kockázata, illetve, nagy az esélye annak, hogy a meleg súlyosbíthatja a mentális betegségeket.

Az embereknek meg kell küzdeniük az erdőtüzek, a mezőgazdasági kudarcok és más környezeti és infrastrukturális problémák „közvetett hatásaival” is – mondta Thomson, a Wellcome Trust munkatársa, aki szerint ezek a problémák komoly hatással lesznek az életünkre.

Olvasd el ezt is: Gyilkos hőség – cukorbetegek, migrénesek, erre készüljetek!

(Via)