A koronavírus és az influenza felébreszthetik a rejtett ráksejteket – Sokkoló tanulmány

Az áttétek kialakulása mindig is a rákos megbetegedések egyik legrettegettebb velejárója volt. Sok beteg és családtag azt hiszi, a sikeres kezelés után végleg fellélegezhetnek, ám az alvó tumorsejtek rejtve maradhatnak a szervezetben. Most úgy tűnik, hogy egy egyszerű influenza vagy koronavírus-fertőzés elegendő lehet ahhoz, hogy ezek a sejtek újra aktiválódjanak.

Hogyan ébreszti fel a fertőzés az alvó ráksejteket?

A kutatást amerikai tudósok végezték, akik mellrákos egereket vizsgáltak. A kísérletben kimutatták, hogy influenza-A fertőzés után a tüdőszövetben lévő daganatsejtek akár ezerszeresére is felszaporodtak az addigi állapothoz képest. COVID-19 esetében a hatás enyhébb volt, de mégis kimutatható.

A jelenség hátterében nem maguk a vírusok állnak, hanem az immunrendszer reakciója. A fertőzés heves gyulladást okoz, ennek során nagy mennyiségben szabadul fel az interleukin-6 nevű hírvivő anyag, amely szó szerint felrázza az alvó ráksejteket. James DeGregori, a kutatás egyik vezetője úgy fogalmazott:

„Az alvó ráksejtek olyanok, mint a parázs egy elhagyott tábortűzben, a légúti vírusok pedig olyanok, mint a szél, amely ismét lángra lobbantja a tüzet.”

Miért fontos az áttétek kialakulása szempontjából?

Az áttétek nem csupán a betegség terjedését jelentik, hanem gyakran a túlélési esélyeket is drasztikusan rontják. A fő daganat sokszor sikeresen eltávolítható vagy kezelhető, ám az apró, szétszóródott sejtek évekig rejtve maradhatnak. Ezekből indulhat ki egy újabb, sokkal nehezebben kezelhető folyamat.

A mostani kutatás eredményei szerint egy olyan tényező, amelyet korábban senki nem kötött össze a rákkal – például egy egyszerű légúti fertőzés – képes lehet elindítani az áttétek kialakulását. Ez magyarázatot adhat arra, miért fordul elő, hogy egy évtizedekkel korábban gyógyultnak hitt beteg szervezetében hirtelen ismét daganat jelenik meg.

Emberi adatok is megerősítik a gyanút

Az állatkísérletek mellett a tudósok emberi adatokkal is dolgoztak. A brit UK Biobank és egy amerikai rákregiszter közel 40 ezer beteg egészségügyi információit elemezte. Az eredmény egyértelmű: azoknál, akik átestek koronavírus-fertőzésen, nagyobb eséllyel alakultak ki tüdőáttétek, és magasabb volt a daganathoz köthető halálozás kockázata is.

Persze a kép nem teljesen fekete-fehér. André Karch, a Münsteri Egyetem epidemiológusa szerint óvatosan kell bánni az adatokkal:

„A vizsgálatok módszertana többféle torzítást is tartalmazhat, ezért egyelőre nem lehet biztosan kijelenteni, hogy az áttétek kialakulása közvetlenül a fertőzések következménye.”

Más szóval: elképzelhető, hogy a fertőzések nem okai, hanem inkább tünetei annak, hogy a rák már amúgy is visszatért a szervezetbe, csak addig rejtve maradt.

Mit jelent mindez a betegeknek?

Szerencsére a felfedezés nem ok arra, hogy bárki pánikba essen. A kutatók is hangsúlyozzák: nem kell attól tartani, hogy minden légúti fertőzés azonnali rákos visszaesést idéz elő. Sokkal inkább arról van szó, hogy a tudomány most közelebb került egy régóta keresett magyarázathoz.

Carsten Watzl immunológus rámutatott, hogy a vizsgált adatok a pandémia első szakaszából származnak, amikor még sem oltások, sem enyhébb vírusvariánsok nem voltak jelen:

„Az oltások jelentősen csökkentik a súlyos fertőzés kockázatát, így várhatóan az áttétek kialakulása ellen is védelmet nyújtanak.”

Ezért a szakértők egyértelműen azt javasolják, hogy a daganatos betegek – és mindenki más is – éljenek a védőoltások adta lehetőséggel.

A kutatás nem változtatja meg azonnal a rák kezelésének gyakorlatát, de fontos új szemszöget nyit: a fertőzések és a daganatok közti kapcsolat sokkal szorosabb lehet, mint eddig gondoltuk. Az áttétek kialakulása szempontjából ez különösen lényeges felismerés, hiszen a betegek hosszú távú túlélési esélyeit befolyásolhatja.

A tudomány most a következő lépésnél tart: kideríteni, pontosan hogyan működik ez a folyamat emberekben, és hogyan lehet megelőzni, hogy egy egyszerű légúti vírus újra fellobbantsa a „parazsat” a szervezetben.

Addig is a legjobb, amit tehetünk: vigyázunk magunkra, komolyan vesszük a fertőzéseket, és nem feledkezünk meg arról, hogy a megelőzés mindig erősebb fegyver, mint a késői kezelés.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!