A szájban élő baktériumok akár szívrohamot is okozhatnak – Figyelmeztetnek a kutatók

A vizsgálatok alapján ugyanis ezek a mikrobák nem mindig maradnak a szájban. Előfordulhat, hogy bekerülnek a véráramba, beépülnek az érfalakon képződő plakkokba, majd éppen ott indítanak be gyulladásos folyamatokat, ahol a legnagyobb a baj. A kutatók szerint mindez akár a plakkok megrepedéséhez és vérrögképződéshez is vezethet – vagyis ahhoz a láncreakcióhoz, amely végül szívinfarktusban csúcsosodik ki.

Szájban élő baktériumok és az artériák kapcsolata

A szívbetegségekkel foglalkozó orvosok régóta sejtik, hogy a száj egészsége és a szív állapota szorosabban összefügg, mint elsőre hinnénk. Most azonban egy peer-reviewed, vagyis szakértők által ellenőrzött tanulmány konkrét bizonyítékot is mutatott erre.

„Tanulmányunk kimutatta több szájban élő baktérium genetikai anyagának – DNS-ének – jelenlétét az érelmeszesedéses plakkokban”

– mondta Pekka Karhunen professzor, a kutatás vezetője.

A vizsgálatok során a tudósok hirtelen elhunyt emberek és műtéten átesett betegek érfali plakkjait elemezték. Nemcsak mikroszkópos festést használtak, hanem DNS-vizsgálatokat és génaktivitás-elemzést is. Az eredmény megdöbbentő: a plakkok belsejében bizonyos baktériumok – köztük a viridans streptococcusok – biofilmként éltek és szaporodtak.

Amikor a baktériumok kitörnek a rejtekhelyükről

A biofilm úgy működik, mint egy erőd: a baktériumok védőmátrixban élnek, így az immunrendszer nehezen észleli őket. Amíg „csendben” meghúzzák magukat, nem is váltanak ki immunreakciót. A gond ott kezdődik, amikor ezek a baktériumok kiszabadulnak a plakk szélén.

Ilyenkor az immunrendszer riasztása beindul. A szervezet mintázatfelismerő receptorai – például a jól ismert TLR2 útvonal – azonnal jelzik: idegen betolakodók vannak jelen. Ez a gyors immunválasz gyulladást idéz elő, amely megrepesztheti a plakkot. A repedés után a plakk tartalma találkozik a vérrel, vérrög képződik, és megtörténik a baj: kialakul a szívinfarktus.

Mit jelent ez a mindennapokban?

A szív- és érrendszeri betegségeknek eddig is számos ismert rizikófaktora volt: a magas koleszterinszint, a dohányzás, a cukorbetegség vagy éppen az öröklött hajlam. Most viszont úgy tűnik, a szájban élő baktériumok is beléphetnek a játszmába, ráadásul sokkal komolyabb szereplőként, mint gondoltuk.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a mindennapi rutinunk – a fogmosás, a rágás, vagy egy ínygyulladás – miként juttathat baktériumokat a véráramba.

„Ez nem azt jelenti, hogy az antibiotikum lesz a megoldás, vagy hogy a fogmosás önmagában megvéd a szívinfarktustól”

– figyelmeztetnek a kutatók.

Ugyanakkor az új eredmények megerősítik: a szájhigiéné nem csupán esztétikai kérdés, hanem akár élet-halál kérdése is lehet. A rendszeres fogmosás, a fogselyem használata és a fogorvosi ellenőrzés nemcsak a mosolyunkat őrzi meg, hanem – közvetetten – a szívünket is védi.

Új kérdések, új remények

A tudomány jelenleg ott tart, hogy a kapcsolat világos: a szájban élő baktériumok képesek bejutni az artériákba, és hozzájárulhatnak a szívinfarktus kialakulásához. De hogy pontosan mely baktériumok a legveszélyesebbek, és milyen körülmények között válnak igazán agresszívvá, az még további vizsgálatokat igényel.

A következő lépések között szerepel annak kutatása, hogy a biofilmek célzott kezelése, az immunválasz „finomhangolása”, vagy egyszerűen a jobb szájhigiéné képes lehet-e stabilabbá tenni a veszélyes plakkokat.

Addig is érdemes megfogadni az Amerikai Szív Szövetség alapvető tanácsait: tartsuk kordában a koleszterint, ne dohányozzunk, mozogjunk rendszeresen, aludjunk eleget, és táplálkozzunk szívbarát módon. Ezek mellett pedig ne feledjük: a fogmosás nem csak a leheletünk frissességéről szól.

Ha eddig legyintettél volna a fogselyemre, most talán kétszer is meggondolod.

(Via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!