Toxikus vegyi anyagokat tartalmaznak ezek a fehérneműk – Sunyin mérgezik a nőket

A biszfenol neve sokaknak ismerős lehet a műanyag palackok vagy a hőpapírok kapcsán, ám a vegyületcsoport nem csupán ott fordul elő. Új vizsgálatok bizonyítják, hogy ezek az anyagok a ruházatba is bekerülnek, főként a színtartósító kezelések révén. Bár az Európai Unió már korlátozott néhány felhasználási formát, a fogyasztóvédelmi szervezetek szerint a szabályozás lemaradásban van, és sürgős változtatásokra van szükség.

Biszfenol a mindennapokban – rejtett veszély a szekrényben

A biszfenolok elsősorban műanyagokban és gyantákban találhatók, de adalékanyagként a textiliparban is használják őket. Az Arnika és több európai fogyasztóvédelmi szervezet közös kutatása 166 fehérneműt vizsgált, és megdöbbentő eredmények születtek:

• a minták 30%-a tartalmazott valamilyen biszfenolt (BPA, BPS vagy BPF),
• a termékek 10%-ában az egészségügyi határértéket is jelentősen meghaladó szinteket mértek,
• a legmagasabb koncentráció egyetlen darabban 301 mg/kg volt.

A vizsgálatok szerint különösen a női fehérneműkben magas a kockázat.

„Bár léteznek pamutból készült alternatívák, piackutatásunk kimutatta, hogy a nők többsége szintetikus anyagból készült alsóneműt vásárol. Ez önmagában nagyobb biszfenol-terhelést jelent”

– magyarázta Dénes Júlia, a Tudatos Vásárlók Egyesületének vegyésze.

A szabályozás lemaradásban van

A tudományos bizonyítékok már régen jelezték a problémát, mégis sokáig eltart, mire egy-egy vegyületet betiltanak.

„A szabályozás egyértelműen lemarad a tudományos bizonyítékokhoz képest. Ironikus, hogy a játékbabák ruházatában szigorúbbak a biszfenol-határértékek, mint a kisgyermekek ruháiban”

– hívta fel a figyelmet Karolina Brabcova, az Arnika toxikus anyagokkal foglalkozó programjának szakértője.

Ez a helyzet különösen aggasztó annak fényében, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2023-ban drasztikusan csökkentette a biszfenolok biztonságosnak tartott napi beviteli értékét. A korábbi ajánláshoz képest 20 ezred részére szállították le a határértéket, mert egyre több bizonyíték szól a vegyületcsoport hosszú távú, súlyos egészségügyi hatásai mellett.

Miért ennyire veszélyes a biszfenol?

A biszfenolok endokrin károsítók, azaz megzavarják a hormonrendszer normális működését. A kutatások összefüggést találtak közöttük és több súlyos betegség között:

• szív- és érrendszeri betegségek,
• neurológiai rendellenességek,
• reprodukciós problémák,
• elhízás és cukorbetegség,
• hormonfüggő daganatok.

A magzatok és kisgyermekek fejlődése különösen sérülékeny. Prenatális kitettség esetén fejlődési rendellenességek alakulhatnak ki, és nő a rák kockázata is. Egy uniós biomonitoring-vizsgálatban 11 ország felnőtt lakosságának 92%-ában kimutatták a BPA jelenlétét a vizeletmintákban – ez is mutatja, milyen széleskörű a terhelés.

Mosás után is marad a veszély

Sokan gondolhatják, hogy egy alapos mosás eltávolítja a vegyszereket a fehérneműből. A kutatás azonban árnyalja ezt a képet: bár átlagosan 74%-kal csökkent a biszfenol mennyisége egy-egy mosás után, több mintában semmit sem változott az érték, sőt volt olyan, ahol növekedést mértek.

A szakértők szerint ez azzal magyarázható, hogy mosás közben a biszfenolok átvándorolhatnak a textil egyik részéből a másikba. Bár a kitettség így némileg csökkenthető, a vegyületek a szennyvíz révén a környezetet szennyezhetik, és a fehérnemű továbbra is kockázatot jelenthet a viselő számára.

Hogyan védekezhetünk?

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy érdemes kerülni a szintetikus szálakból készült fehérneműket, és inkább a pamut mellett dönteni. Az eredmények szerint a magas pamuttartalmú termékek szinte soha nem tartalmaztak biszfenolt, függetlenül attól, hogy olcsóbb vagy drágább márkáról volt szó.

A fogyasztóvédelmi szervezetek szerint azonban az egyéni választás mellett rendszerszintű változásokra is szükség van. Az Arnika és partnerei arra szólítják fel az uniós döntéshozókat, hogy legkésőbb 2029-ig tiltsanak be minden veszélyes vegyi anyagot a fogyasztási cikkekből.

„Tarthatatlan, hogy egy új vegyszer bevezetése csak fél év, a betiltása viszont akár 20 évig is eltarthat”

– fogalmazott Brabcova.

A biszfenol jelenléte a fehérneműkben újabb figyelmeztető jel, hogy a fogyasztók mindennapjaiban rejlő vegyi kockázatok sokszor láthatatlanok. Bár mi magunk is tehetünk óvintézkedéseket – például a pamut választásával –, a probléma igazi megoldását a szigorúbb szabályozás és a gyorsabb tiltási folyamatok jelentik. A kérdés már nem az, hogy veszélyes-e a biszfenol, hanem az, mikor cselekszik végre a politika.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!