Életmód
Orvosok figyelmeztetnek: ez a szokás tönkreteszi az agyadat
Ki ne ismerné azt az érzést, amikor éjszaka csak forgolódunk az ágyban, a plafont bámuljuk, és reggel úgy érezzük, mintha egy percet sem aludtunk volna? Egy-egy rossz éjszaka bárkivel előfordulhat, de ha ez hónapokon át tart, már nem egyszerű bosszúság: ez a krónikus álmatlanság, ami jóval veszélyesebb, mint gondolnánk. Egy friss kutatás szerint akár 40%-kal is növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Itt nem arról van szó, hogy kicsit fáradtabban kezdjük a napot. A kutatók szerint a tartós alvásproblémák évekkel gyorsíthatják az agy öregedését. Mintha hirtelen 3,5 évvel idősebbé válnánk, legalábbis az agyunk szintjén.
Amikor az álmatlanság állandó vendég
Álmatlanságban szinte mindenki szenvedett már életében, de a krónikus álmatlanság más liga. Ez akkor áll fenn, ha valaki legalább heti háromszor, három hónapon keresztül képtelen normálisan aludni. Becslések szerint a világ lakosságának nagyjából minden hatodik tagját érinti, vagyis nem egy ritka jelenségről beszélünk.
A gond az, hogy sokan legyintenek rá: „öregszem, ez természetes”. Csakhogy a tudomány mást mond. A rossz alvás nem csupán kellemetlenség, hanem a diabétesztől a magas vérnyomáson át egészen a szív- és érrendszeri betegségekig számos baj előszobája. És most már tudjuk: az agyunkat is komolyan kikezdi.
Mit találtak a kutatók?
A Neurology folyóiratban megjelent tanulmányban több mint 2700 hetven év körüli embert vizsgáltak. Több mint öt éven át követték őket: kérdőívekkel, memória- és gondolkodástesztekkel, sőt agyi képalkotó vizsgálatokkal is.
Az eredmények megdöbbentőek voltak: akik krónikus álmatlansággal küzdöttek, 40%-kal nagyobb eséllyel lettek demensek, mint azok, akik időnként ugyan rosszul aludtak, de nem tartósan. A kutatók szerint ez olyan, mintha az agyuk 3,5 évvel gyorsabban öregedett volna.
Diego Z. Carvalho, a tanulmány vezetője így fogalmazott:
„Az álmatlanság hatása a demencia kockázatára erősebb volt, mint a magas vérnyomás és a cukorbetegség együttvéve.”
Mi történik az agyban, ha nem alszunk?
Az alváshiány nem látható, mégis nyomot hagy az agyban. A kutatók több fehérállományi elváltozást és béta-amiloid plakkot találtak azoknál, akik kevesebbet aludtak a kelleténél. Ezek az Alzheimer-kór hírhedt előjelei.
Carvalho szerint az álmatlanság „kettős csapást” mér az agyra: egyrészt elősegíti az Alzheimerrel összefüggő folyamatokat, másrészt rontja az agy vérellátását. Röviden: két irányból támadja a memóriát és a gondolkodást.
Mit tehetünk ellene?
Itt jön a jó hír: az álmatlanság nem végzet. A szakemberek szerint a leghatékonyabb fegyver a kognitív viselkedésterápia (CBT-I). Ez nem gyógyszert jelent, hanem olyan technikákat, amelyek segítenek visszatalálni a pihentető alváshoz.
Christopher Allen alvásszakértő így fogalmazott:
„A tartós álmatlanság több, mint fáradtság. Idővel rontja a memóriát és a figyelmet is. Ha kezeljük, nemcsak jobban érezzük magunkat, hanem az agyunkat is védjük.”
Ma már online programok, applikációk is segíthetnek, így nincs kifogás: a jó alvás mindenkinek elérhető.
Miért fontos a megelőzés?
A demencia nem egyik napról a másikra csap le. Apró kockázati tényezők épülnek egymásra évtizedeken át. A szakértők szerint, ha ezeket időben kezeljük- a magas vérnyomást, a hallásromlást, a mozgáshiányt és persze a krónikus álmatlanságot-, az esetek közel felében megelőzhető vagy legalább késleltethető a betegség.
Megan Glenn neuropszichológus szerint:
„A rossz alvás nemcsak kellemetlenség, hanem mérhető változásokat okoz az agyban. Ezért a jobb alvás valódi fegyver lehet a demencia ellen.”
Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
