Veszélyben a fiatalok is – Sokan nem veszik komolyan az Alzheimer legfontosabb kockázati tényezőjét

„A halláskárosodás a legfontosabb Alzheimer-kockázati tényező középkorban”

– figyelmeztet Linda Thienpont, az Alzheimer Kutatási Kezdeményezés tudományos igazgatója. A szakértő szerint, ha a problémát nem kezeljük időben, jelentősen nő az esélye annak, hogy idős korban memóriazavar, kognitív hanyatlás, végül pedig demencia alakuljon ki.

Miért veszélyes a halláskárosodás?

A legtöbben nem is sejtik, mennyire összetett hatása van a hallás romlásának. Elsőre apróságnak tűnhet, hogy valaki nem hallja tisztán a társalgást, vagy nehezebben követi a zajos környezetben zajló beszélgetéseket. Csakhogy ennek következménye, hogy az érintett kevesebb akusztikai ingert dolgoz fel, az agy aktivitása fokozatosan csökken, és ez hosszú távon gyengíti a szellemi teljesítőképességet.

„Azok az emberek, akik rosszul hallanak, gyakran visszahúzódnak, mert nem tudják követni a beszélgetéseket, vagy gyorsan elfáradnak”

– magyarázza Thienpont. Az agy ilyenkor nem kapja meg azt a mennyiségű stimulációt, amelyre szüksége lenne. Ennek következtében nő a szellemi leépülés esélye, ami az Alzheimer egyik előszobája lehet.

Hogyan alakul ki az Alzheimer-kór?

Az Alzheimer nem egyik napról a másikra csap le. Az agyban apró, de folyamatos változások zajlanak: az idegsejtek és azok kapcsolódási pontjai pusztulni kezdenek. Ennek oka a fehérje-lerakódások felhalmozódása, az úgynevezett amiloid-plakkok, valamint a tau-fehérjékből kialakuló idegrost-kötegek. Ez a folyamat szó szerint „elszemeteli” az agyat, ami előbb memóriazavarokban, majd súlyos kognitív hanyatlásban és végül a személyiség elvesztésében nyilvánul meg.

Halláskárosodás: mikor kell orvoshoz fordulni?

A hallás romlása gyakran alattomosan, évek alatt alakul ki. Az érintettek sokszor észre sem veszik, hogy gond van, hiszen lassan szoknak hozzá a megváltozott halláshoz. Ha viszont egyre gyakrabban kell visszakérdezni, vagy maxra tekerni a tévé hangerejét, az már figyelmeztető jel.

„Ötvenéves kor felett a hallás természetes kopás miatt is gyengülhet. Ezt nem szabad félvállról venni, hanem rendszeresen ellenőriztetni kell szakemberrel”

– tanácsolja Thienpont.

A halláskárosodás kialakulásának leggyakoribb okai közé tartozik a tartós zajterhelés, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai és egyes fertőzések. A jó hír azonban az, hogy a legtöbb esetben hallókészülékkel jól korrigálható a probléma, a költségeket pedig a társadalombiztosítás részben fedezi. Amennyiben a hallásromlás mögött valamilyen betegség áll – például keringési vagy anyagcserezavar –, akkor azt célzottan kezelni kell.

A 11 legfontosabb kockázati tényező az Alzheimer ellen

A halláskárosodás mellett több más tényező is hozzájárulhat az Alzheimer-kór kialakulásához. Íme a szakértők által legfontosabbnak tartott megelőzési lépések:

• Mozgás – Hetente legalább 2,5 óra aktív testmozgás ajánlott.
• Szellemi kihívások – Tanulj új dolgokat, még idősebb korban is.
• Egészséges étrend – Kövess mediterrán étrendet.
• Társas kapcsolatok – Maradj aktív közösségi életet élő ember.
• Testsúlykontroll – Kerüld a túlsúlyt.
• Megfelelő alvás – Az agynak szüksége van regenerációra.
• Dohányzás kerülése – A cigaretta az agynak is árt.
• Fejsérülések megelőzése – Vigyázz a fejedre.
• Vérnyomás ellenőrzése – A magas vérnyomás kezelést igényel.
• Cukorszint figyelése – A tartósan magas vércukor káros.
• Depresszió kezelése – A lelki egészség megőrzése kulcsfontosságú.

Ezek nem bonyolult szabályok, de következetes odafigyelést igényelnek. A lényeg: amit a szívünkért teszünk, az az agyunknak is jót tesz.

A halláskárosodás nem csupán kényelmetlenség, hanem az Alzheimer egyik legjelentősebb kockázati tényezője. Éppen ezért nem szabad tabuként kezelni, és főleg nem szabad hiúságból halogatni az orvosi vizsgálatot. Ha időben felismerjük és kezeljük a problémát, akkor nemcsak a mindennapjaink minősége javul, hanem hosszú távon az agyunkat is megóvhatjuk a demencia pusztításától.

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!