Ez a hétköznapi vírus szinte eteti a rákos sejteket – A tudósok is alig hittek a szemüknek

Egy amerikai kutatócsoport története egyetlen beteggel kezdődött, majd egy olyan felfedezéssel ért véget, amely alapjaiban változtathatja meg a bőrrákról alkotott képünket. A kutatók bebizonyították, hogy a beta-HPV bizonyos körülmények között közvetlenül hozzájárulhat a cutan laphámsejtes karcinóma, vagyis a bőr egyik leggyakoribb daganattípusának kialakulásához. Ez nemcsak tudományos áttörés, hanem komoly figyelmeztetés is: a vírusok és az immunrendszer közötti egyensúly megbomlása sokkal több következménnyel járhat, mint korábban gondoltuk.

Hogyan vált a beta-HPV ártalmatlan lakótársból rákindító tényezővé?

A történet főszereplője egy 34 éves nő volt, akinek homlokán újra és újra visszatért egy makacs bőrdaganat. Sem a műtétek, sem az immunterápia nem segített – egészen addig, amíg az orvosok rá nem jöttek a háttérben megbúvó valódi okra.

A kutatók a tumor DNS-ében a beta-papillomavírus 19-es típusát (beta-HPV19) találták meg beágyazódva – ez az, ami más, jól ismert HPV-hez köthető daganatoknál (például méhnyak- vagy torokrák esetében) is megfigyelhető. A vírus ráadásul saját fehérjéket termelt a daganatsejtekben, vagyis nem csak „potyautas” volt: aktívan hozzájárult a tumor életben tartásához.

„Ez a felfedezés teljesen új megvilágításba helyezi a bőrrák kialakulását azoknál, akiknek immunrendszere sérült”

– mondta Dr. Andrea Lisco, a kutatás vezetője, a Nemzeti Allergia- és Fertőző Betegségek Intézetének munkatársa.

„Most először láttuk, hogy egy bőrvírus közvetlenül képes beindítani és fenntartani egy daganatot.”

Amikor a T-sejtek nem működnek, a vírus átveszi az irányítást

A nő szervezetének T-sejtjei – vagyis azok az immunsejtek, amelyek felismerik és elpusztítják a fertőzött sejteket – nem működtek megfelelően. Egy genetikai hiba, a ZAP70 fehérje hiánya miatt a sejtkommunikáció lelassult, az immunválasz gyenge lett.

Ez a rés nyitotta meg az utat a vírus előtt. A beta-HPV kihasználta a helyzetet: beillesztette saját genetikai anyagát a tumorba, és olyan fehérjéket termelt, amelyek segítették a sejtosztódást. A laborvizsgálatok szerint a beteg bőrsejtjei ugyan továbbra is képesek voltak kijavítani az UV-sugárzás okozta DNS-károkat, de a vírus és az immunhiány együttesen létrehozta a rák számára ideális környezetet.

A transzplantáció, ami mindent megváltoztatott

A fordulat egy őssejt-transzplantációval érkezett. Az orvosok egészséges donor T-sejtjeivel újraépítették a beteg immunrendszerét. A hatás döbbenetes volt: a vírusos fertőzések eltűntek, és a korábban makacsul visszatérő daganat teljesen eltűnt.

„A siker kulcsa az volt, hogy nemcsak a tumort kezeltük, hanem az immunrendszert is helyreállítottuk”

– magyarázta Lisco.

„Ez a szemléletváltás új lehetőségeket nyit az olyan betegeknél, akiknél a hagyományos terápiák kudarcot vallanak.”

A kutatók szerint ez az eset rávilágít arra, mennyire fontos, hogy a bőrrákos pácienseknél – különösen azoknál, akiknek gyenge az immunrendszere – a vírusos eredetet is vizsgálják. Ha a daganat hátterében vírus áll, a kezelésnek is más irányt kell vennie.

Mit tanulhatunk ebből az esetből?

A beta-HPV legtöbbünkben békésen él, és soha nem okoz problémát. Csakhogy ha az immunrendszer nem tartja kordában, a vírus „átválthat” egy másik üzemmódba: segítheti a sejtek kóros burjánzását, és így közvetlenül hozzájárulhat a rák kialakulásához.

Ez az új felfedezés megkérdőjelezi a korábbi elképzelést, miszerint a béta típusú HPV-k csak „asszisztálnak” az UV-sugárzás által okozott DNS-károsodáshoz. Most úgy tűnik, bizonyos körülmények között önálló daganatindító tényezővé is válhatnak.

„Ez arra utal, hogy sokkal több olyan beteg lehet, akinek a visszatérő bőrrákja mögött egy rejtett immunhiány és egy aktív vírus áll”

– mondta Lisco.

Miért különösen fontos ez a felfedezés?

A kutatás üzenete egyszerre orvosi és társadalmi. A cutan laphámsejtes karcinóma az egyik leggyakoribb daganat a világon, és az esetek nagy részét ma sem jelentik pontosan. Az Egyesült Államokban évente több mint 5 millió új bőrrákos esetet diagnosztizálnak – ez azt jelenti, hogy szinte minden családot érint valamilyen formában.

A beta-HPV szerepének felismerése új távlatokat nyit: ha a vírus valóban ilyen mértékben közrejátszik a daganatképződésben, akkor a jövőben vírusellenes kezelések vagy immunrendszert célzó terápiák is részei lehetnek a bőrrák elleni stratégiáknak.

És bár a jelenlegi HPV-vakcinák az alfa-típusok ellen védenek – például a méhnyakrák fő kórokozói ellen –, az adatok így is biztatóak: az oltások hatására a fiatal nők körében a méhnyakrák-előtti állapotok előfordulása az USA-ban közel 80%-kal csökkent. Ez azt bizonyítja, hogy a vírusos eredetű rákok megelőzhetők – csak időben kell cselekednünk.

A jövő kérdései

Milyen gyakran okozhat a beta-HPV hasonló daganatokat immunhiányos emberekben? Lehet-e antivirális kezeléssel visszaszorítani a tumorok növekedését? És vajon hány olyan beteg van ma, akinél a „megmagyarázhatatlanul” visszatérő bőrrák mögött ez a csendes vírus rejtőzik? Ezekre a kérdésekre még nincs válasz – de az irány egyértelmű. A beta-HPV többé nem pusztán bőrünk néma lakója, hanem potenciális kulcsszereplője a bőrrák történetének. Ahogy Lisco fogalmazott:

„A vírus és az immunrendszer kapcsolatát nem lehet többé figyelmen kívül hagyni. Csak akkor győzhetjük le a rákot, ha az egész képet látjuk – a sejteket, a géneket, és igen, a vírusokat is.”

(via)

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!