Ezért kellene minden nőnek abbahagynia a szalonna fogyasztását – Új kutatás figyelmeztet a veszélyekre

Az emlőrák kockázata nem csupán genetikai adottságok kérdése – életmódunk, étrendünk és mindennapi döntéseink legalább ugyanekkora súllyal esnek latba. A kutatás rávilágít arra, hogy még az olyan ártalmatlannak tűnő szokások is, mint a reggeli pirítós mellé csúsztatott néhány szelet szalonna, hosszú távon komoly következményekkel járhatnak. Érdemes tehát tudatosan odafigyelni arra, mi kerül a tányérunkra, hiszen az egészségünkért elsősorban mi magunk vagyunk felelősek.

A feldolgozott húsok és az emlőrák kockázata – mit bizonyítanak a kutatások?

A dél-koreai Szöuli Egyetem tudósai tíz éven át elemezték több tízezer nő étkezési szokásait, hogy feltárják a kapcsolatot a feldolgozott húsok és az emlőrák kialakulása között. Az eredmények nem hagytak kétséget: minél több feldolgozott húst fogyasztott valaki, annál magasabb volt az emlőrák kockázata, különösen az 50 év alattiaknál.

A fő bűnöst a kutatók a nátrium-nitrit nevű tartósítószerben látják, amelyet a húsipar széles körben használ. Ez az anyag a szervezetben olyan vegyületeket hozhat létre, amelyek sejtkárosító, rákkeltő hatásúak. A WHO már korábban a feldolgozott húsokat az 1-es csoportú karcinogének közé sorolta – vagyis a tudományos közösség szerint bizonyítottan hozzájárulhatnak a rákos megbetegedések kialakulásához.

Nem véletlen, hogy a brit Coalition Against Nitrites civil szervezet arra szólította fel a kormányokat, hogy mielőbb tiltsák be a nitritek használatát az élelmiszeriparban. Ahogy szóvivőjük fogalmazott: „Nincs ok arra, hogy a lakosságot továbbra is olyan anyagoknak tegyük ki, amelyek bizonyítottan rákkeltő vegyületeket képezhetnek a szervezetben.”

Miért pont a szalonna a gyanúsított?

Érdekes módon a kutatás nem talált kapcsolatot a friss húsok – például a csirke vagy a sertéskaraj – fogyasztása és a mellrák között. A döntő különbség a feldolgozás módjában rejlik. A szalonna, a virsli vagy a sonka tartósítása során alkalmazott kémiai anyagok, elsősorban a nitritek, olyan folyamatokat indítanak be, amelyek a szervezetben lassan, de biztosan károsítják a sejteket.

A tudósok szerint ez nem jelenti azt, hogy az embernek teljesen le kell mondania a húsról – csupán tudatosabban kell választani. Egyre több bolt kínál nitritmentes sonkákat és természetes módon érlelt húsokat, amelyekkel csökkenthető a kockázat. Az egészséges egyensúly tehát nem elérhetetlen: a kulcs a mértékletesség és a tudatosság.

Az emlőrák kockázata Magyarországon – a megelőzés ereje

A magyar egészségügyi statisztikák is riasztó képet festenek: évente több ezer nőnél diagnosztizálnak mellrákot, és még mindig túl sokan halnak meg a betegség miatt. A szakértők szerint a korai felismerés és a megelőzés életet menthet. A rendszeres mammográfia, az önvizsgálat és az egészségtudatos étrend együtt adhatja meg a legjobb esélyt a gyógyulásra.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a mozgáshiány és a feldolgozott élelmiszerek együttesen akár többszörösére növelhetik az emlőrák kockázatát. A szakemberek azt javasolják, hogy a nők évente legalább egyszer végezzenek önvizsgálatot, és figyeljenek az apró elváltozásokra is – mert a betegség időben felismerve gyógyítható.

Apró döntések, nagy különbség

A megelőzés nem mindig radikális diétát vagy szigorú szabályokat jelent. Néha elég egy-egy tudatos döntés – például, hogy a reggeli szalonnát friss zöldségekre, vagy a zsíros felvágottat natúr csirkemellre cseréljük. Ezek a látszólag apró változtatások hosszú távon hatalmas különbséget hozhatnak.

A tudomány egyre világosabban üzeni: az emlőrák kockázata nem elkerülhetetlen végzet, hanem olyan tényező, amelyet életmódunkkal befolyásolhatunk. És bár a szalonna ropogása csábító, talán ideje újraértékelni, mi az, ami valóban megéri az egészségünk árát.

Via

Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!