Életmód
Rákgyógyszer adhat új reményt a Parkinson-kór lassítására
A Parkinson-kór évtizedek óta az egyik legmakacsabb neurológiai kórkép, amelynek előrehaladását a mai napig nem sikerült érdemben lassítani. Most azonban egy meglepő fordulat kavarta fel a kutatói közösséget: egy rákgyógyászatban használt immunterápiás szer került reflektorfénybe, új reményt adva a Parkinson-kór jövőbeli kezeléséhez. Nehéz nem felfigyelni arra, amikor egy jól ismert gyógyszerről hirtelen kiderül, hogy többre képes, mint eddig gondoltuk.
A történet érdekessége nem csupán maga a tudományos áttörés, hanem az a tény is, hogy egy már engedélyezett, a patikákban is elérhető készítmény mutatott ígéretes eredményeket. Ez ritka és értékes lehetőség egy olyan betegség esetén, amely hosszú éveken át szinte minden terápiás próbálkozást kijátszott. A Parkinson-kór lényege ugyanis az, hogy mire a tünetek jelentkeznek, az idegsejtek nagy része már károsodott, épp ezért olyan nehéz megállítani a folyamatot.
A kutatók a nivolumab-relatlimab kombinációt vizsgálták, amelyet eredetileg a melanóma kezelésére hoztak forgalomba. Egérkísérletekben ez az antitestpáros jelentősen visszafogta az alfa-szinuklein nevű fehérje kóros, sejtről sejtre terjedő halmozódását. Ez a fehérje az, amely lassan mérgezi a dopamintermelő sejteket, és a Parkinson-kór jellegzetes tüneteit okozza. A háttérben két agyi fehérje – az Aplp1 és a LAG-3 – különös együttműködése áll, amelyek mintegy „kettős kapuként” engedik át a káros fehérjecsomókat a sejtekbe.
Hogyan törhetjük meg a Parkinson-kór terjedését?
A tudomány eddig gyakran falakba ütközött, amikor az alfa-szinuklein terjedésének megállításáról volt szó. Kiderült, hogy a LAG-3 önmagában nem elég erős célpont, az Aplp1 nélkül csak félkarú óriás. Most azonban először bizonyították, hogy a két fehérje kapcsolatának együttes blokkolása szinte teljesen megállítja a kóros fibrillumok bejutását. Innen jött az ötlet: ha a relatlimab már most is képes hatni a LAG-3-ra a rákterápiák során, talán az agyban is képes lehet hasonló rendet tenni.
A kísérletek eredményei meglepően erősek voltak. A gyógyszert kapó egerek agyában sokkal kevesebb Lewy-testszerű lerakódást találtak, és a dopaminerg neuronok is jobb állapotban maradtak. A mozgásteszteken is jobban teljesítettek, mintha a betegség nem tudta volna ugyanúgy visszahúzni őket. Ez arra utal, hogy a lejtmenet, amelyet eddig megállíthatatlannak hittünk, mégis lassítható.
Mit jelenthet ez a jövő Parkinson-kóros betegei számára?
Természetesen nem beszélhetünk azonnali csodaszerről. Az immunterápiás készítmények nem játékok, és mellékhatásaik komolyak lehetnek. Azt sem tudjuk még pontosan, mekkora adag jut át az emberi agyba, és elegendő-e ahhoz, hogy valódi védelmet nyújtson. Mégis, óriási előnyt jelent, hogy egy már engedélyezett gyógyszert vizsgálhatnak tovább,így a folyamat sokkal gyorsabb lehet, mint egy teljesen új molekulánál. Ha a mostani eredményeket sikerül emberben is igazolni, új korszak kezdődhet: lassabb romlás, tovább megőrzött önállóság és több esély a teljesebb életre.
Olvass még több hasznos cikket Egészség rovatunkban!
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
