Madárinfluenza terjedése: kiderült, így kaphatja el az ember valójában

Komoly aggodalomra ad okot a madárinfluenza terjedése. A tejelő szarvasmarhák és csirkék madárinfluenza-fertőzésének növekedésével az emberi megbetegedések száma is felgyorsul.

Sokakban merül fel a kérdés, nem veszélyeztetheti-e őket ez a nemrégiben érkezett vírus?

Emberek körében ritka a madárinfluenza terjedése

A madárinfluenza-fertőzések ritkának számítanak az embereknél. Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint idén 61 emberi megbetegedést erősítettek meg az államokban, s három kivételével mindegyik olyan embernél fordult elő, aki baromfi- vagy tejtermelő gazdaságban dolgozott.

A madárinfluenza-vírusok a madarakat fertőzik meg leginkább. Úgy jutnak be a sejtekbe, hogy rátapadnak a felületükről feltapadt cukrokra, amelyeket sziálsavnak hívnak.

Az amerikai járvány mögött álló H5N1, vagyis a madárinfluenza vírusa valójában csak azokhoz a sziálsavreceptorokhoz mutatott affinitást, amelyek a madarak légutaiban a legelterjedtebbek.

Az influenzavírusok azonban gyorsan mutálódnak – 2022 óta a H5N1 egyre több emlőst fertőz meg, köztük a tejelő szarvasmarhákat is.

Emiatt is aggódnak a tudósok – minél többet kering ugyanis a fertőzés az állatokban, annál jobban képes új gazdákat találni.

Olvasd el ezt is: Új világjárvány kitörőben? Félnek a kutatók a madárinfluenzától, mert mutálódik

Egy, a Science folyóiratban nemrég megjelent tanulmány kimutatta, hogy a vírus genetikai anyagának egyetlen kulcsfontosságú változása lehetővé teszi, hogy kapcsolódjon az emberek orrában és tüdejében leggyakrabban előforduló sziálsavakhoz. Azonban szinte lehetetlen megjósolni, hogy ez mikor következhet be – vagy hogy megtörténik-e valaha.

Madárinfluenza terjedése állatról emberre

Amennyiben egy ember madárinfluenzával fertőzödött meg, az szinte mindig azért történt, mert fertőzött állatokkal érintkezett – és egy kivételével az úgynevezett spillover fertőzések mindegyike enyhe volt.

Az Egyesült Államokban december közepén jelentették az első súlyos esetet, egy louisiana állambeli embernél, aki kórházba került, s továbbra is kritikus állapotban van. A CDC december 18-i közlése alapján az illető beteg és elhullott madaraknak volt kitéve a birtokukon, nem pedig kereskedelmi forgalomban lévő baromfiból szerezhette a betegséget.

Senkiről, aki elkapta a H5N1-fertőzést az Egyesült Államokban, nem ismert, hogy bárki másnak átadta volna azt. Emiatt a CDC becslése szerint a lakosság jelenlegi kockázata alacsony.

Azonban vannak bizonyos foglalkozások és helyzetek, amelyek növelhetik a madárinfluenza terjedésének, elkapásának kockázatát.

Kik vannak a leginkább veszélyben a madárinfluenza miatt?

A két legveszélyeztetettebb csoportnak számítanak azok az emberek, akik tehenekkel vagy baromfival foglalkozó mezőgazdasági dolgozók, illetve, akik háztáji nyájat tartanak – mondta dr. Michael Osterholm, a Minnesotai Egyetem Fertőző Betegségek Kutatási és Politikai Központjának vezetője.

A madarak a nyálukon, nyálkán és ürülékükön keresztül ürítik a vírust – a levegőbe kerülhet, ha alomukat és tollaikat istállóban összegyúrják, különösen a selejtezési műveletek során.

Mivel lehet vírus a levegőben, így nemcsak akkor lehet gond, ha megérintjük a madarakat. A szőr és az összes por, ami akkor keletkezik, amikor madarakkal van dolga az embernek, veszélyt jelenthet.

A vírus a fejős tehenek tőgyében is megtelepszik – a vizsgálatok szerint a nyers vagy nem pasztőrözött tejben magas a madárinfluenza vírus koncentrációja.

A tejüzemek fejőházai nedves környezetnek számítanak. A dolgozók megfertőződhetnek, ha a szemükbe nyers tejcsepp kerül vagy tej jut a kezükre, majd megdörzsölik a szemüket. A vírussal teli tejcseppek a levegőbe is bekerülhetnek, ha a fejőberendezésből permeteznek.

Ha egy mezőgazdasági dolgozó fertőzött, annak a leginkább szembetűnő tünete a vörös, irritált szem vagy a kötőhártya-gyulladás. Ennek oka, hogy az emberi szem ugyanazokat a sziálsav-receptorokat tartalmazza, mint ami a madaraknál jellemző.

A nyers tej kockázatai

Noha volt példa arra, hogy macskák megfertőződtek nyers tehéntej elfogyasztása után, sőt borjak is megbetegedtek már úgy, hogy fertőzött tejet ittak, ugyanilyen adatokkal az emberek kapcsán nem rendelkeznek – emelte ki Osterholm.

Egyetlen emberi fertőzést sem hoztak eddig összefüggésbe nyers tej fogyasztásával, bár egy kaliforniai kisgyermeknél nemrégiben pozitív lett az influenza teszt, miután nagy mennyiségű nyers tejet ivott. A CDC azonban nem tudta megerősíteni, hogy a fertőzés madárinfluenza-e – ezért ez a gyermeket csak gyanús esetként kezelik.

Más kórokozókról azonban igen sok az adat, amelyek megtalálhatók a a nyerstejben – még akkor is, ha nincs konkrét bizonyíték a H5N1-re.

A 2023-as és 2024-es évben az E. coli és a szalmonella fertőzések kitörését is a nyerstejre vezették vissza. Más kórokozókat is hordozhat, ilyen például a listeria és a Campylobacter.

Ezen káros baktériumokat, köztük a H5N1-et a pasztőrözés elpusztítja – hangsúlyozta egy nemrégiben készült tanulmány.

Nem ez a helyzet a hűtéssel. A Stanford Egyetem nemrégiben végzett tanulmánya megállapította, hogy a vírus a hűtés után akár öt napig is megfertőzheti a sejteket.

Hogyan lehetünk biztonságban a madárinfluenza terjedésével szemben?

A madárinfluenza-fertőzés elleni védekezés legjobb módja, ha kerüljük a forrásokat, amelyek átadhatják az embernek a vírust. Az emberek ugyanis akkor kaphatják el a madárinfluenzát, ha elegendő vírus kerül a szemükbe, orrukba vagy szájukba, vagy ha belélegzik azt. Ehhez általában közeli, hosszan tartó érintkezés szükséges a fertőzött állatokkal.

Fontos tehát, hogy tartsuk magunkat távol a beteg vagy elhullott madaraktól, vagy más állatoktól, s ugyanígy kerüljük az ürülékkel vagy nyállal szennyezett felületek, például alom vagy ágynemű érintését.

Amennyiben arra van szükség, hogy beteg madarakat, teheneket vagy más állatokat kezeljünk, például gazdaságban vagy mentési környezetben, fontos a megfelelő egyéni védőfelszerelés kell.

Így a védőszemüveg, eldobható kesztyű, N95-ös arcmaszk, kezeslábas és gumicsizma viselése.

Lényeges emellett, hogy ha csak lehet, fogyasszunk pasztőrözött tejet a nyers helyett.

A nyers tojás kapcsán az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) úgy vélekedik: nem valószínű, hogy egy fertőzött állományból származó tojások a boltok polcaira kerülnének, mert a madarak gyorsan megbetegednek a madárinfluenzában, s vannak biztosítékok, – mint például az ellenőrzések -, amelyek megakadályozzák a fertőzött tojások piacra jutását.

Érdemes ugyanakkor a tojást és a baromfihúst biztonságos hőmérsékletűre főzni és megakadályozni a nyers és főtt ételek közötti keresztszennyeződést a konyhában.

Olvasd el ezt is: Madárinfluenza – mutálódik a vírus, emberre is veszélyt jelenthet

(Via)