A mesterséges intelligencia manapság számos dologra jól használható, de azért érdemes csínján bánni vele. Mennyire jó például az ételek elkészítésében? Receptek gyártására ugyanis képes, csak az a kérdés, milyen ízűek lesznek az ajánlása alapján készített étkek.

Ha mesterséges intelligencia segítségét kérjük recept összeállításához, érdemes eltölteni egy kis időt azzal, hogy áttekintjük, mire van szükség az étel elkészítéséhez – írta meg a bbc.com.

Ahhoz, hogy egy halom hozzávalóból ízletes ételeket alakítsunk ki, művészet és ösztönök is kellenek, sokan azonban gondolkodás nélkül főznek. Mások szakácskönyvhöz vagy éppenséggel mesterséges intelligenciához fordulnak. Csakhogy a szakács megkóstolja, amit alkotott.

De mi a helyzet, ha a séfnek egyáltalán nincs ízlelőbimbója, mert mesterséges intelligencia?

Egyre több mesterséges intelligencia-meghajtású eszköz áll rendelkezésre új receptek vagy akár teljes menük megálmodásához. Az algoritmusok mostmár képesek étkezési terveket ajánlani az optimális táplálkozás érdekében, felismerni és azonosítani az ételek ízprofiljait, sőt még a borokat is párosítják azokhoz.

Mi több, elindult a mesterséges intelligencia által generált szakácskönyvek árusítása is.

Ám a legtöbb esetben az oldalaikon található recepteket soha nem tesztelték, vagy ha mégis, nem a legjobb eredményt hozták.

Csalóka lehet, hogy sokszor az ínycsiklandó ételekről készült képeket is mesterséges intelligencia segítségével készítik – s egyes kutatások szerint ezek vonzóbbak, mint a valódi ételekről készült felvételek.

Olvasd el ezt is: Halál előrejelzés mesterséges intelligenciával

Nos, a közelmúltban páran a bbc.com-nál úgy döntöttek, kipróbálják, hogyan teljesítenek a mesterséges intelligencia-receptgenerátorok egy profi séffel és szakácskönyvíróval folytatott versenyben.

Arra voltak kíváncsiak, ki tudja elkészíteni a legfinomabb fúziós étel receptjét maroknyi előre kiválasztott alapanyagból.

Milyen lett az eredmény?

A tányérokat ezután a kóstolók egy csoportja kapta, hogy megállapítsák, ki vagy mi készítette az egyes ételeket és azok milyenek is lettek. Az eredmények kissé meglepőek voltak.

Érdemes tudni, hogy az olyan szenzoros mechanizmusok, mint az íz és a szag kiszámítása jelentős kihívást jelent a mesterséges intelligencia-fejlesztők számára. Az ízlelés vagy a szaglás képessége nélkül az ízeket bináris számjegyek gyűjteményére kell redukálni, hogy azokat az MI-algoritmusok megértsék.

Az ember étellel kapcsolatos tapasztalatai azonban meglehetősen mélyek. Részben íz- és szaglóreceptorainkkal kölcsönhatásba lépő vegyi anyagok szövevényei, de szerepet játszik benne érzelmi állapotunk és egyéb érzékszerveink is.

„Az ízérzékelés összetettsége túlmutat a technológián és többféle érzékszervre is kiterjed, nemcsak az ízre és a szagra, hanem a textúrára, a vizuális megjelenésre, a csípősségre és az érzetre is a szájban”

– mondta el Charles Spence, az Egyesült Királyság Oxfordi Egyetemének kísérleti pszichológusa.

A mesterséges intelligencia kénytelen ezzel a sokféle érzékszervvel megküzdeni, amikor az összetevőket új – és a legfontosabb -, ízletes receptekké próbálja kombinálni.

„Élelmiszerekkel kapcsolatos tapasztalataink nagyrésze nemcsak a kémiai szerkezettől és az összetevőktől függ, hanem a korábbi tapasztalatainktól is. Lehet, hogy egy mesterséges intelligencia ki tudja számítani, miként hatnak egymásra az anyagok, de küzdeni fog azzal, hogy ez hogyan keveredik személyes felfogásunkkal”

– magyarázta Spence.

A döntően saját, megélt tapasztalatokból származó emlékek olyan dolgok, amelyeket az MI képtelen felhalmozni.

A receptek sokkal többek, mint összetevők listája és utasítások sorozata.

Hogyan dolgozik a mesterséges intelligencia, ha receptről van szó?

A generatív mesterséges intelligencia modellek és a nagy nyelvi modellek (LLM) – például a receptalkotáshoz használtak is – már meglevő adatkészletek, jelen esetben már létező és leggyakrabban ember által létrehozott receptek felhasználásával állítanak elő válaszokat.

Jelenleg nem rendelkeznek azzal a kognitív funkcióval, hogy eredeti recepteket hozzanak létre jelentéssel vagy érzelmekkel.

Történt viszont néhány ígéretes fejlemény a meggyőzően emberszerű recepteket létrehozó mesterséges intelligencia terén.

Ganesh Bagler, a Delhiben levő Indraprastha Információs Technológiai Intézet számítástechnikai kutatója megpróbálta „megragadni az emberek kulináris kreativitását” a Ratatouille nevű, új receptgeneráló algoritmusában. Több mint 118 ezer hagyományos recept alapján képezték ki 74 országból.

Bagler kidolgozta a szakácsok Turing-tesztjét is, amelyet Alan Turing brit informatikus munkája ihletett és próbálta meghatározni, hogy egy gép mennyire képes emberként gondolkodni.

Bagler azt javasolja, mutassunk be egy szakácsnak egy receptet, amelyet véletlenszerűen választottak ki mind az ember, mind a mesterséges intelligencia által generált receptek sorából.

A szakácsot ezután megkérik, pontozzon minden receptet nullától ötig – nullát a mesterséges intelligencia recept, ötöt az ember által létrehozott recept kap.

Bagler számos, saját Ratatouille-algoritmusa által létrehozott receptet talált – amely egyébként a 2007-es Disney-filmből kapta a nevét, a szakácsnak készülő patkányról –, ezek, legalábbis „papíron”, átmentek a teszten, megtévesztve a gyakornokokat és a profi szakácsokat. Az egyik különösen meggyőző recept egy thai shoyu burrito volt.

„A szakácsok Turing-tesztjén átment receptek főzése és „kóstolása” általi értékelésére irányuló stratégia kidolgozásának a közepén tartunk. Bár abban reménykedem, hogy ezek a receptek ízletesek lesznek, a valóságban csak bízom a szerencsés kimenetelben, hiszen az íz nagyon szubjektív jelenség”

– mondta Bagler.

Miután a tesztelők a mesterséges intelligencia generátor mellett döntöttek, párosították azt a tökéletes séffel – Ixta Belfrage-el, a fúziós ételek királynőjével.

Mi a gond a receptekkel?

Néhány opciót végiggörgetve Belfrage számára azonnal nyilvánvalóvá vált, hogy vannak ellentmondások a receptekben: vegyes metrikus és angolszász mennyiségek, hiányzó összetevők, hiányos utasítások és képek a végtermékről, amelyek nagyon eltérnek attól, amit elő kellene állítani.

Végül a Belfrage a Food Mood által felkínált két receptet választott: ezeknél tűnt úgy, nagy esélyük van a tényleges működésre.

Négy óra alatt Belfrage mind a négy ételt elkészítette, amelyeket tesztelni szándékoztak – kettőt ő álmodott meg, kettőt pedig a mesterséges intelligencia.

Olvasd el ezt is: Mesterséges intelligencia segít a fenntartható garnélarák-tenyésztésben

A főzés során szigorúan követte az MI által leírt módszert, még akkor is, ha a recept nem megfelelő mérést írt elő és ellentmondó utasításokat adott.

„Megdöbbentő, hogy őszinte legyek. Nem tudom, mi az és nem tudom, minek kellene lennie”

– fogalmazott a végtermékkel kapcsolatban a séf Ixta Belfrage.

Feltűnő volt, hogy egyik mesterséges intelligencia-kreálta étel sem hasonlít arra a jól felépített és étvágygerjesztő képre, amelyet a receptgenerátor készített az olvasók számára.

Úgy tűnt, mindből hiányoztak a fontos elemek és egyik módszer sem tette lehetővé a kívánt megjelenést, ehhez ugyanis hiányzott az összetevők mennyisége és konzisztenciája.

A kóstolóbizottság sorra kóstolta az ételeket, nem tudva, melyik ételeket készítette Belfrage és melyeket a mesterséges intelligencia.

„Ez úgy néz ki, mint egy macskaeledel”

– mondta az egyik kóstoló.

„Nem tudom, mi ez” – jelentette ki egy másik.

A főétel kóstolása vitathatatlan embergyőzelmet aratott, 6 szavazattal 0 ellenében.

A desszertek esete azonban már érdekesebb volt. A 7 desszertkóstolónál több esetben az ember és a mesterséges intelligencia által kreált recept eredménye is tetszett a zsűrinek.

Vagyis, az eredmények elgondolkodtatóak voltak. Úgy tűnik, a mesterséges intelligencia bizonyos ízekkel meg tudja oldani, hogy élvezhető dolgot alkosson.

A mesterséges intelligencia sosem váltja le a séfeket, de….

Bár lehet, még nincs itt az ideje, hogy kidobjuk szakácskönyveinket és teljes kreatív önállóságot adjunk a mesterséges intelligencia-receptek algoritmusainak, azért szól néhány nyomós érv amellett, hogy legyen helye az MI-nek a konyhában – különösen a jövőben.

A mesterséges intelligencia lehetőséget kínál.

„A szakácsot soha nem váltja le a mesterséges intelligencia. Ám azt a szakácsot, aki nem használ MI-t, minden bizonnyal felváltja az, amelyik alkalmaz MI-t”

– vélekedett Bagler.

Úgy látja, a mesterséges intelligencia a kreativitás fellendítésére szolgál, nem pedig arra, hogy helyettesítse azt.

Balger azt is megjegyezte: a számítási gasztronómia és a mesterséges intelligencia terén elért előrelépések segíthetik a globális élelmezési rendszer átalakítását egy jobb élelmiszer-jövő, jobb közegészségügy és táplálkozás érdekében.

Meglátása szerint ez segíthet csökkenteni élelmiszereink környezeti hatását, azzal, hogy mérsékeli az élelmiszer-pazarlást és alacsonyabb karbon-lábnyommal járó összetevőket választunk.

Olvasd el ezt is: Kiderült, melyik területen arat a mesterséges intelligencia

(Via)