A marketingfogáson túl – Sokszor a bűnös élvezetnek gondolt csoki kevesebb kalóriát tartalmaz, mint a fitnesz változat

Egészségesnek hitt ételek után nyúlunk nap mint nap, mert azt hisszük, jót teszünk a testünknek. A dietetikusok és orvosok azonban sorra bizonyítják: amit a csomagoláson olvasunk, és amit a marketing sugall, sokszor nem az, amit a szervezetünk tényleg igényel. Mi történne, ha legközelebb nem hinnénk el az „egészséges” feliratot, hanem a számokat néznénk?

Amikor az egészségesnek hitt ételek több kárt okoznak, mint hasznot

Képzeljük el, hogy bemegyünk egy benzinkútra, és a fánk helyett inkább egy „protein sütit” választunk, mert azt gondoljuk, így okosabb döntést hozunk. A valóságban ez nem mindig van így. Egy TikTok-videóban például a klasszikus tökös-fűszeres fánkot hasonlították össze egy fehérjés sütivel: a fánk kevesebb kalóriát, zsírt, cukrot és szénhidrátot tartalmazott. Vagyis amit egészségesebbnek hittünk, valójában nehezebb falat a testünknek.

Ez csak egy kiragadott példa, de tele vagyunk hasonló történetekkel. Az egyik csomagoláson a „light” felirat, a másikon a „protein” kiemelés csábít, mi pedig elhisszük, hogy ezek jobb választások. Pedig sokszor az ellenkezője az igaz.

Szakértők szerint az egészségesnek hitt ételek gyakran félrevezetnek

A regisztrált dietetikusok nap mint nap találkoznak ezzel a problémával. Megan Wroe, a Providence St. Jude Medical Center szakértője így fogalmaz:

„Csak a számok alapján is csak a fehérjetartalomban nyer a ProBar, ami valójában hosszabb ideig tartó teltségérzetet biztosít, de egyébként valójában magasabb a cukor-, szénhidrát- és telítettzsírtartalma, és túlzottan magas a nátriumtartalma.”

Máskor a kávéitaloknál jön a meglepetés. Gondolnánk, hogy a fehérjeturmix egészségesebb, mint egy frappé vagy egy latte. Csakhogy a számok szerint a jeges vaníliás latte minden kategóriában jobban teljesít – kivéve a fehérjét.

És ez még nem minden:

• egy „lite” vinaigrette több cukrot tartalmazhat, mint a hagyományos,
• a teljes kiőrlésű kenyér és a fehér kenyér közti különbség nem mindig jelentős,
• a mandulatej és a tehéntej között pedig nem az egyik jó, a másik rossz – egyszerűen más testeknek más felel meg.

Mit kezdünk ezekkel a felismerésekkel?

Ha csak a címkéket olvassuk, könnyen bedőlünk a marketingnek. De mi lenne, ha inkább a saját testünkre hallgatnánk?

Jennifer Vittitow dietetikus szerint:

„Az ételek összehasonlítása segít megérteni, hogy milyen lehetőségek közül lehet választani, szemben azzal, hogy az étkezési kultúra szabályai uralnak minket. Abbahagyjuk az univerzális „tökéletes étrend” hajszolását (mert a valóságban nincs ilyen), és elkezdjük ráhangolódni a saját testünk bölcsességére.”

Ez azt jelenti, hogy egy Snickers szelet sem „ördögtől való”, ahogy a fehér kenyér sem. Ha edzés előtt gyors energiára van szükségünk, a cukor és a szénhidrát pont azt adja, amit keresünk. Ha pedig hosszabb jóllakottság a cél, akkor tényleg érdemes a magasabb fehérjetartalmú opciókat választani.

Egészséges kapcsolat az étellel

A dietetikusok szerint a legnagyobb probléma az, hogy túl gyakran címkézünk mindent „jónak” vagy „rossznak”. Ha elengedjük ezt, sokkal kiegyensúlyozottabb döntéseket hozunk, és nem lesz bűntudatunk egy fánk vagy egy szelet csokoládé miatt.

Deidra Sisk, a Ruby Oak Nutrition szakembere így fogalmaz:

„Ez azt mutatja, hogy a gyakran „jobbnak” címkézett ételek nem feltétlenül táplálóbbak vagy hasznosabbak minden helyzetben.”

Vagyis ha legközelebb valami finomságra vágyunk, inkább tegyük fel magunknak a kérdést: most mire van szüksége a testünknek? Energiára? Élvezetre? Teltségérzetre? A válasz alapján választhatjuk ki az adott pillanatban legjobb ételt – függetlenül attól, mit sugall a csomagolás.

(via)

Itt arról olvashatsz: almamag evés kockázat. Tényleg mérgező az almamag?