Utáljuk visszaváltani, de belefulladunk: a magyar vizekben is rengeteg a műanyag

A mikroműanyagok már nemcsak a környezetünket, hanem a szervezetünket is átjárják, miközben az ENSZ tagállamai évek óta húzzák-halasztják a műanyaghasználat visszaszorítására irányuló globális megállapodást – emlékeztet a HVG. A lap hozzáteszi: a hazai vizekben is aggasztó mennyiségben kimutatott mikroszemcsék ellen jelenleg részmegoldások léteznek.

Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője szerint az ENSZ tavalyi, koreai műanyagcsúcsa nem teljes kudarc. A tárgyalásokon 2025-ig szeretnének olyan, jogilag kötelező érvényű egyezményt elfogadni, amely a műanyaggyártás teljes életciklusára (a termeléstől az ártalmatlanításig) kiterjed.

A probléma megoldását hátráltatja a világ országainak nagyon különböző hozzáállása. Az EU és néhány más állam – például Peru és Ruanda – 2040-ig 40 százalékkal csökkentené az elsődleges műanyaggyártást, míg például Oroszország, Kazahsztán és India ellenzi az egységes korlátozást.

A fő ellenzők gyakran fosszilis energiahordozókban gazdag országok, amelyek az elektromobilitás terjedésével bevételkiesést szenvednek el, ezért alternatív forrásként tekintenek a műanyagiparra.

Hankó Gergely szerint a termékek ökológiai lábnyomának 75-80 százalékát a dizájn határozza meg, ezért fontos lenne, hogy kevesebb és könnyebben újrahasznosítható alapanyagból készüljenek, elősegítve a fenntarthatóbb gazdálkodást. Ami pedig minket, vásárlókat illet: elengedhetetlen a hozzáállásunk megváltoztatása. Kerülnünk kellene az impulzusvásárlást, de amellett, hogy tényleg csak szükséges dolgokat veszünk, arra is érdemes lenne figyelni, hogy fenntartható gyártásból származó, tökéletesen újrahasznosítható csomagolóanyaggal rendelkező termékeket válasszunk.