Így vészelhetők át a gyász szakaszai – Ezen az 5 lépésen keresztül kell menned

A gyász szakaszai témáról Elisabeth Kübler-Ross svájci pszichiáter írt. Ő dolgozta ki 1969-ben, amikor megírta a „Halálról és haldoklásról” című könyvét. A modell öt szakaszt tartalmaz: tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás. Ezek a szakaszok nem egy fix menetrendet követnek, de irányt adnak a veszteség feldolgozásában – írja az edition.cnn.com.

David Kessler, Kübler-Ross munkatársa szerint az emberek sokszor rendet és struktúrákat keresnek a fájdalomban. Ezért találtak rá annyian a gyász szakaszaira, mint kapaszkodóra.

Ezek a gyász szakaszai: Ebben a sorrendben kell átélned

1. Tagadás

A tagadás szakasza sokak számára a veszteség első, zsigeri reakciója. Ebben a fázisban az emberek nem tudják teljesen felfogni, hogy mi történt. A fájdalom olyan nagy, hogy az elme ideiglenesen védelmet keres az érzelmeknek. Kessler úgy fogalmazott, hogy „a tagadás kegyelem, mert megóv minket a teljes azonnali fájdalomtól”. Ez a szakasz nem azt jelenti, hogy valaki nem érti meg a veszteséget, hanem inkább azt, hogy az elme lassan dolgozza fel a sokkot. Ez a természetes reakció idővel alábbhagy, és a gyászoló elkezdi elfogadni a veszteség realitását.

2. Harag: A fájdalom kifejezése

A harag a gyász természetes következő lépése. Ilyenkor az emberek dühösek. Méregesek lehetnek önmagukra, másokra, sőt akár az elhunyt személyre is. Kessler szerint „a harag a fájdalom testőre”, mert az emberek sokszor nem tudják máshogyan kifejezni az érzelmeiket.  Ez a szakasz fontos lehetőséged arra, hogy a gyászolók kifejezzék dühüket és tehetetlenségüket. Lehet, hogy dühösek a helyzetre, a világra, vagy éppen az Istenre. De a harag „horgonyként” is szolgálhat, ideiglenes védelmet adva a veszteség káoszában.

3. Alkudozás, mi lett volna, ha…

Az alkudozás szakaszában a gyászolók sokszor a múltba révednek. Ez a fázis tele van „mi lett volna, ha…” kérdésekkel. Az emberek ilyenkor azon gondolkodnak, mit tehettek volna másképp, hogy elkerüljék a veszteséget. Ez a szakasz gyakran összefügg a bűntudattal, mert sokan úgy érzik, valamit meg kellett volna tenniük. Kessler szerint az alkudozás is a fájdalom elkerülésére irányul. Az emberek remélik, hogy ha változtatnának a múlt eseményein, akkor a jelen fájdalma is enyhülne. Az alkudozásban azonban megjelenik a felismerés, hogy bizonyos dolgok felett nincs kontrollunk, és a veszteség elkerülhetetlen volt.

4. Depresszió: A mély szomorúság

A depresszió szakasza a gyász talán legnehezebb része. Ilyenkor az emberek mélyebb szomorúságot éreznek, ami sokszor megosztottsághoz és visszahúzódáshoz vezet. Ez a fázis nem azt jelenti, hogy az emberek klinikailag depressziósak, hanem inkább azt, hogy elérkeztek a veszteség legfájóbb pontjához. A depresszió időszaka alatt sokan érzik úgy, hogy nincs értelme tovább élni. A veszteség valósága ilyenkor teljesen áthatja az életüket. Cormier gyásztrauma specialista szerint ez a szakasz az elválás fájdalmának a megnyilvánulása. Az emberek ilyenkor felismerik, hogy a szeretett személy soha nem tér vissza.

5. Elfogadás: Az új valóság megélése

Az elfogadás azt jelenti, hogy képes elfogadni az új élethelyzetet, amelyet a veszteség állított.

„Az elfogadás a gyógyulás jele”

– mondta Kessler. Az emberek ilyenkor elkezdik megérteni, hogy az élet folytatódik, de már a veszteség része lesz. Ez a szakasz sem egy végpont. Az elfogadás folyamata apró lépésekből állhat. A temetés megszervezése, új szokások kialakítása, vagy egyszerűen az a felismerés, hogy az élet megy tovább. Az elfogadás segít abban, hogy az emlékek szeretetteljes megőrzése mellett az emberek újra megtalálják az élet örömeit.

(via)

Itt arról olvashatsz, hogy lelassult a várható élettartam emelkedése.

Itt pedig a gyászról tudhatsz meg még érdekes dolgokat: