Izgalmas kérdésekre keresik a választ a kutatók az olaszországi vulkánok működése körül

Szokatlanul erős aktivitást mutat az utóbbi években az Olaszországban található Etna és a Stromboli. Mi okozza ezt? Van-e összefüggés a vulkánok működése között? A BBC szakembereket kérdezett a vulkánkitörésekkel kapcsolatban.

A Szicília északi partjainál fekvő Stromboli a világ egyik legaktívabb vulkánja. Július 11-én paroxizmust (heves kitörést) produkált. A Stromboli paroxizmusai viszonylag ritkák. Az utolsó ilyen kitörés 2019-ben történt, egy túrázó életét ki is oltotta. 2024 júliusa azonban nagyon mozgalmas hónap volt az olasz vulkanológusok számára, mivel július 4-én a Szicília szigetén fekvő Etna is kitört.

Így tanulmányozható a vulkánok működése

A Stromboli és az Etna a világ legjobban tanulmányozott vulkánjai közé tartoznak. Kitöréseikről évszázadok óta vannak feljegyzések. Mindkét vulkán csúcsán érzékelők figyelik azokat a rezgéseket, amelyeket ezek a dühös óriások produkálnak. A két vulkánt gyakran fotózzák hőkamerákkal, drónokkal és műholdakkal is, így próbálják előrejelezni az erős kitöréseket. A vulkánok azonban folyamatosan változnak, és egyre több jel utal arra, hogy a heves paroxizmusok a Strombolin gyakoribbá válhatnak.

A Stromboli legutóbbi heves kitörése nem volt teljesen váratlan. Chiara Maria Petrone, a brit természettudományi múzeum vulkanológus szakértője májusban már fokozódó aktivitást tapasztalt a helyszínen. A tudósok még mindig gyűjtik az adatokat a július 11-i eseményről, de Petrone szerint az előzetes jelek azt mutatják, hogy ez nem volt olyan nagy, mint a 2019-ben történt két paroxizmus, amelyeket részletesen tanulmányozott.

Az, hogy az Etna és a Stromboli egyszerre tört ki, csak véletlen egybeesés – hangsúlyozza Valentin Freret-Lorgeril, a franciaországi Auvergne Egyetem vulkanológusa. Az Etna geológiája ugyanis eltér a Stromboliétól. A Stromboli egy tektonikus lemez egy másik alá tolódásának következtében alakult ki, míg az Etna a Föld kérgének feszüléséből.

Egyes vulkánok működése eltérhet a hagyományostól

Az Etna és a Stromboli vulkánokon zajló kitörés „stromboliánus” jellegű, ami folyamatos, mérsékelt aktivitást jelent, időnként erősebb paroxizmusokkal. Ez eltér a hagyományos vulkáni aktivitástól – mondja Freret-Lorgeril. Utóbbi esetben a vulkánok akkor törnek ki, amikor gázok és sűrű magma nyomást fejtenek ki egy fedél vagy dugó alatt, majd végül áttörik ezt a gátat. A stromboliánus tevékenység terméke folyékonyabb, majd amikor buborék a felszínre ér, felrobban.

A vulkánok időnként drasztikusan megváltoztatják alakjukat. Az Etna legutóbbi kitörései után például a vulkán magassága több méterrel nőtt. Ez a csúcsépülés az egyik látványos jele annak, ahogyan a vulkánok változnak. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy az érzékelőket időnként elpusztítja a forró magma. A műszerek cseréje nem olcsó mulatság.

A Stromboli aktivitása jól érthető – mondja Jenny Suckale, a Stanford Egyetem geofizikai tanszékének docense. Bár „a Stromboli néha meglep minket azzal, hogy valami radikálisabb dolgot művel” – teszi hozzá. Például előfordul, hogy a kitörések a vulkán oldalán történnek. Ezek nagyon veszélyesek lehetnek, mivel földcsuszamlásokat okozhatnak, és veszélyeztethetik a hegy lábánál fekvő falvakat. A földcsuszamlások cunamikat is előidézhetnek. Egy vulkáni tevékenység által okozott cunami a Strombolinál 2002 decemberében épületeket rongált meg, és egy tartályhajóban is kárt tett, ami kisebb olajszennyezést eredményezett a tengeren.

Nem látunk beléjük, de már körvonalazódik a megoldás

Sok a kérdőjel még a Stromboli kitöréseinek pontos menetével kapcsolatban. 2022-ben Petrone és kollégái bizonyítékot találtak a vulkán belső működésében bekövetkezett változásra – egy „vezetékcsere” történt, ahogy ő fogalmaz. Senki sem tudja pontosan, hogyan épül fel a vulkán belseje, de a tudósok elég biztosak abban, hogy két belső magmakamra van: egy sekély és egy mélyebb. A mélyebb magma kevesebb szilíciumot és több magnéziumot tartalmaz, mint a sekélyebb.

Freret-Lorgeril megjegyzi, a Stromboli kitöréseinek történelmi feljegyzései azt sugallják, hogy a vulkán a 20. század nagy részében még aktívabb volt, mint az utóbbi évtizedekben. „Lehet, hogy 2019 óta a Stromboli a valódi arcát mutatja nekünk” – mondja.

Nehéz pontosan megmondani, miért találhatja könnyebben útját a mélyebb magma a vulkán belsejében – jegyzi meg Suckale. A szakértők pedig még mindig nem tudják, hogy ez az újfajta viselkedés idővel gyakoribbá válik-e.

Mivel a vulkánok belseje elképesztően forró – akár 1,000°C fölött is lehet – általában nem tudják őket belülről tanulmányozni. Korábban felmerült, hogy hőálló rádióadókat dobjanak beléjük – olyan eszközöket, amelyek elég hosszú ideig ellenállnának ahhoz, hogy méréseket végezzenek a vulkánban lévő gázokról, és valós időben továbbítsák az információkat a vulkanológusoknak.

A megoldást talán az extrém magas hőmérsékletnek is ellenálló robotok jelenthetik majd.

(Via)