Afrikai lett a világ legerősebb embere

Rayno Nel, a dél-afrikai rögbijátékosból lett erősember 2025 májusában történelmet írt: fantasztikus teljesítménnyel megnyerte a Világ Legerősebb Embere versenyt, amelyet idén a kaliforniai Sacramento városában rendeztek meg. Győzelme nem csupán személyes diadal volt, hanem mérföldkő az erősember sportág történetében is – ő az első, aki Európán és Észak-Amerikán kívülről származva szerezte meg a címet a verseny 48 éves fennállása során. Ráadásul újoncként nyerni sem mindennapi bravúr: ilyenre legutóbb 1997-ben volt példa.

Nel már a verseny első napján jelezte, hogy komolyan kell számolni vele. Három versenyszámban is dobogós helyen végzett, amivel jelentős előnyt épített ki. Az igazi megmérettetés azonban csak ezután következett: a döntő utolsó két száma, a Flintstone rúdnyomás (241 kilogrammos súly fej fölé emelése) és az Atlas Stones (140–210 kg-os kövek talapzatra helyezése) egyértelműen a gyengébbik oldalát jelentették. Ráadásul olyan klasszisok loholtak a nyomában, mint a 2023-as bajnok kanadai Mitchell Hooper, vagy a brit háromszoros világbajnok, Tom Stoltman.

A versenyforma alapján a sportolók pontokat gyűjtenek minden számban elért helyezésük szerint, így minden apró hiba végzetes lehet. Nel ennek tudatában próbált hideg fejjel versenyezni, célja az volt, hogy a legnehezebb számaiban is minimalizálja a veszteséget. Az Atlas Stonesban végül a harmadik helyen végzett – ez a teljesítmény pedig fél ponttal elég volt ahhoz, hogy megelőzze Tom Stoltman-t, és megszerezze a világbajnoki címet.

Rayno Nel sportpályafutása három évvel ezelőtt még egészen más irányban haladt. A 191 centiméter magas, 148 kilogrammos sportoló sokáig úgy hitte, a rögbi lesz az utolsó sport az életében. Mindig is versengő természetű volt, így amikor a rögbitől visszavonult, hamar érezte, hogy szüksége van egy új kihívásra. Rájött, hogy meccseken gyakran még a nála nagyobb ellenfeleknél is erősebbnek bizonyult – ez vezette el a strongman világához. Szerencséjére a sportág legjobb dél-afrikai edzője, Terence Bosman világszínvonalú edzőterme csupán öt kilométerre volt otthonától. Bár a helyi erősember közösség kicsi, az infrastruktúra adott volt a fejlődéshez.

Afrikai versenyeken már korábban is sikeres volt, de a világbajnokság teljesen más szintet képviselt. Mint később elmondta, bár nem illetődött meg, a mezőny ereje, a rendezvény súlya és a tét hatalmas volt. A döntőbe jutott 25 versenyző közül csupán egy ellen küzdött korábban, így kezdetben bizonytalanság is volt benne – ami néhány hibához is vezetett. Mégis, ahogy fogalmazott, jól ismerte az ellenfelei statisztikáit, és mélyen legbelül tudta, hogy van esélye a végső sikerre.

A győzelem után szerényen és jókedvűen nyilatkozott. Arra a kérdésre, hogyan ünnepli a történelmi diadalt, mosolyogva felelt: egy jó sört szeretne inni a családjával – még ha kedvenc dél-afrikai söre, a Black Label, nem is kapható az Egyesült Államokban.

Rayno Nel győzelme nem csupán sporttörténeti jelentőségű, hanem inspiráció is mindazoknak, akik a világ kevésbé reflektorfényben lévő pontjairól érkeznek. Az ő története bizonyítja, hogy elhivatottsággal, kemény munkával és hittel bárhonnan el lehet jutni a csúcsra – akár a világ legerősebb emberévé is válhat az ember.

(Via)