A gondolataink rögzíthetők és adatkezelési szabályozás is van rá az EU-ban

A már piacon lévő agyi technológiás eszközök képesek az agy adatainak gyűjtésére. Sőt, képes a szorongás és depresszió leküzdésére vagy az alvás javítására. Szeptemberben Kalifornia módosításokat hajtott végre a Fogyasztói Adatvédelmi Törvényében, amely további védelmet nyújt a neurális adatnak. Ezáltal azon kevés helyek egyike lett, ahol ilyen védelmet biztosítanak.

Most megvizsgáljuk, milyen agyi adatokat gyűjtenek, milyen jogai vannak az embereknek, és mit tesz az EU ebben az egyre fejlődő adatvédelmi területen.

Mi az a neurális adat?

Rafael Yuste, a Columbia Egyetem Neurotechnológiai Központjának igazgatója szerint a neurotechnológia minden olyan eszközt jelent, amely rögzíti vagy módosítja az agy idegrendszeri aktivitását. Ezeknek a technológiáknak a többsége kórházakban található meg. Mint például az EEG (elektroenkefalográf) gép, amely az agy elektromos aktivitását méri. Yuste szerint ezek a gépek és az általuk gyűjtött adatok orvosi törvények hatálya alá esnek, és világszerte erős védelem alatt állnak.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) szerint az EU-ban az orvostechnikai eszközök megfelelőségi vizsgálatoknak vannak alávetve, hogy biztosítsák a jogszabályi követelmények teljesíését. A „magas kockázatú” minősítésű eszközöknek további szakértői véleményt kell szerezniük, mielőtt CE-jelölést kapnának.

Yuste megjegyezte, hogy a fogyasztói eszközök nem rendelkeznek ugyanolyan védelmi szintekkel, ami lehetővé teszi, hogy az általuk rögzített adatok eladhatók legyenek.

„Ez az adat orvosi jellegű, még akkor is, ha az eszköz inkább fogyasztói elektronik. Így úgy gondoljuk, hogy ennek nagyon privátnak kellene lennie, és védelem alatt kellene állnia” – mondta.

Az amerikai Neurorights Foundation áprilisban jelentést tett közzé 30 népszerű hordható neurotechnológiai cég adatvédelmi politikájáról. A jelentés rámutatott, hogy ezek a cégek megoszthatják az adatokat harmadik felekkel, és nem volt egyértelmű, hogy az adatokat áruba bocsáthatják-e vagy sem.

Linda Clark, a Morrison Foerster jogi iroda adatvédelmi és biztonsági csoportjának partnere szerint a szabályozók és a cégek egyaránt küzdenek azzal a kérdéssel, hogy mit lehet kezdeni a begyűjtött adatokkal.

„A kérdés az, hogy bármelyikünk is tud-e valódi hozzájárulást adni ilyen típusú adatokra, ahol lehet, hogy nem teljesen értjük, mit rögzítenek” – mondta Clark. A cégek, amelyek gyűjtik ezeket az adatokat, még mindig nem biztosak abban, mire tudják használni őket, tette hozzá.

„Gondolataink rögzíthetők”

Yuste szerint egyes mesterséges intelligencia (AI) rendszerek képesek lehetnek arra, hogy a neurális adat felhasználásával „olvassák” gondolatainkat. Tavaly decemberben az ausztráliai Sydney Műszaki Egyetem kutatócsoportja kifejlesztett egy „hordozható, nem invazív rendszert, amely képes dekódolni a néma gondolatokat” és szöveggé alakítani azokat.

A tanulmány résztvevői EEG-készüléket viseltek, amely rögzítette gondolataikat, miközben csendben olvastak szövegrészleteket. A csoport mesterséges intelligenciája, a DeWave, az EEG-jelekből szavakat és mondatokat fordított le. Yuste ezt a kutatást a „neurotechnológia szisztematikus nyelvdekódolási alkalmazásainak” kezdetének nevezi. Szerinte ennek komoly jövője lehet a fogyasztói piacon.

„Az agy nem csupán egy a test szervei közül, hanem az a szerv, amely létrehozza minden mentális és kognitív tevékenységünket. Gondolataink, emlékeink, érzelmeink, képzeletünk, mindez rögzíthető lehet” – tette hozzá.

Milyen védelem létezik az EU-ban a neurális adatokra?

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) már jelenleg is biztosít védelmet a fogyasztói adatok számára. Például az adatokhoz való hozzáférés és a személyes adatok helyesbítésének joga révén – mondta Bojana Bellamy, a Centre for Information Policy Leadership nevű globális információs agytröszt elnöke.

Egy júliusi szakértői panel által készített tanulmány az Európai Parlament számára azt javasolja, hogy a neuroadatokat kifejezetten vegyék fel a GDPR egyik cikkelyébe.

A tanulmány azt is megállapítja, hogy további munkára van szükség annak érdekében, hogy minimalizálják a neurotechnológiák által gyűjtött adatok kockázatait. Különösen akkor, ha azokat a mesterséges intelligencia átalakító és áttörő ereje fokozza.

A szakértők azt javasolták, hogy az EU egy sor intézkedést vezessen be, például vizsgálja meg, hogyan lehet az összegyűjtött adatokat az AI-val felhasználni. Oktassa az embereket a neurotechnológiák előnyeiről és kockázatairól, valamint hozzon létre egy EU-adattároló teret a gyűjtött adatok kezelésére.

Tetszett? Akkor olvasd el ezt is!

(via)