Többször ráz meg a kilincs, mint általában? Nem véletlen

Mindenki ismeri az érzést, amikor váratlanul „megcsípi” a kezét a kilincs, vagy felszisszen valaki, akivel kezet fogunk. A statikus elektromosság miatt vonzza a hajunkat a léggömb, vagy hallunk kis pattogó hangokat, amikor leveszünk egy műszálas ruhadarabot.

A statikus elektromosság jelensége során töltés gyülemlik fel egy adott test felszínén, például akkor, ha két szigetelő tulajdonságú anyag (például a hajad és egy műanyag vonalzó) súrlódik egymással. Ilyenkor az egyik elektronokat ad át a másiknak, és negatív töltésű lesz, míg a másik, ahol elektron hiány alakul ki, pozitív töltésűvé válik. Ez persze nem marad így örökké, és ha megérintünk egy vezető anyagot, például egy fém ajtókilincset, létrejön egy apró kisülés, és ezáltal a töltések újbóli kiegyenlítődése.

De miért szaporodnak meg a kellemetlen kilincsérintések télvíz idején? A levegő önmagában szigetel, a benne lévő pára viszont vezeti az elektromosságot, így a töltött részecskék sokszor hamarabb elszivárognak, minthogy megtörténne a kisülés. A téli hideg levegő viszont sokkal kevesebb párát képes megtartani, így könnyebb gyülemlik fel nagyobb mennyiségű töltés a tárgyak felszínén. Ami pedig a testünket illeti, az ilyenkor viselt több réteg, egymáshoz súrlódó ruha csak fokozza ezt a hatást.

Ha el akarod kerülni a fájdalmas kisüléseket, érints meg gyakrabban egy fém tárgyat, így a töltés már azelőtt kiegyenlítődik, hogy olyan méretű kisülés jönne létre, ami fájdalmat okoz.