Az arany elbújhat: ebből az anyagból 23 billiárd egyetlen gramm

A világ legdrágább anyaga nem az arany vagy a gyémánt, esetleg a platina, ahogyan azt sokan valószínűleg gondolnánk. Létezik egy anyag, ami sokkal nehezebben előállítható és sokkal fontosabb a bolygónk számára. Michael Doser részecskefizikus professzor szerint az univerzumban nincs drágább anyag az antianyagnál. Bár ez az anyag nem hangzik valóságosnak, „tényleg létezik” – mondta Doser korábban az ABC-nek.

Mi az antianyag?

Az antianyagot a világ legdrágább anyagának tartják, becsült ára grammonként 23 billiárd forint. Antirészecskékből áll, amik a normál részecskék tükörképei. Anélkül, hogy túl tudományosak lennénk, az elektron párja a pozitron. Az antiproton pedig a proton párja. Amikor az antianyag érintkezik az anyaggal, mindkettő egymást semmisíti meg egy energiakitörés során. Ezért tekintik elméleti energiaforrásnak űrhajók, például rakéták meghajtásához, valamint nukleáris reakciók kiváltásához. Doser professzor szerint, aki a CERN-nél (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) tanulmányozza az antianyag tulajdonságait, ez „valószínűleg a leghevesebb folyamat, amit el lehet képzelni, mert az objektum teljes tömege eltűnik és energiává alakul át”.

Miért olyan drága?

Az antianyag nagyon hatalmas energia-forrás lehet. A CERN hadronütköztetője nagy energiájú részecskegyorsítót használ, amiben a protonok fénysebességhez közeli sebességgel ütközik össze. De ezeknek az ütközéseknek csak egy apró töredéke eredményez antianyag-részecskéket. Úgy tűnik, eddig csak 10 nanogramm pozitron keletkezett, és a jelenlegi ütemben 100 milliárd évbe telhet, mire egyetlen gramm keletkezik.

„Egy nanogramm [antianyag] század része annyiba kerül, mint egy kilogramm arany” – mondja Doser professzor. Ez azt jelenti, hogy egy gramm ára 23 109 135 000 000 000,00 magyar forint.

Miért fontos a Nagy Bumm az antianyag szempontjából?

A professzor szerint a nagy bummnak nem is kellett volna megtörténnie, ha az nem magyarázza az univerzum eredetét és fejlődését. Azt állítja, hogy ha a nagy bumm egyenlő arányú anyag és antianyag kialakulásához vezetett volna, az robbanást okozott volna, és mi nem lennénk itt.

„Valójában azt várnánk, hogy az egész univerzum – mivel a nagy bumm pillanatában rengeteg energia volt jelen – egyenlő mennyiségű anyagból és antianyagból álljon” – mondta. „A nagy meglepetés az, hogy ez nem így van. Meg akarjuk vizsgálni, hogy miért nincs már itt, és miért nem üres az univerzum.”

Forrás: LadBible