Állatok gyártják a világ legjobb légkondicionálóit

Az emberi faj több ezer éve épít különböző épületeket, de nem a mi fajunk az egyetlen a természetben, ami saját magának építi meg a lakhelyét. A madarak fészkeiről, a pókhálóról vagy a hódok általa folyókon épített gátakról mindenki tud, sokszor viszont nem is gondolunk bele, hogy az állatok által emelt építmények jóval összetettebbek néhány összehordott, és sárral összetapasztott növényi ágnál.

No Title

No Description

Nem kell vasbeton és acél ahhoz, hogy relatíve nagy teherbírású építményeket hozzanak létre ezek az állatok, sőt, az evolúció évmilliói során azt is megtanulták például, hogyan kell biztosítani a lakóhelyük szellőztetését. Sőt, ez néha még jobban is megy nekik, mint az embereknek, akik bonyolult gépek segítségével intézik a légkondicionálást mondjuk a bányáikban vagy a felhőkarcolókban.

Ugyanezeket a helyzeteket az állatvilágban viszont a termeszek vagy a prérikutyák megoldják okos tervezéssel. Az It’s Okay To Be Smart videójában végig is veszik, hogy kik az állatvilág legmenőbb légkondiszerelői:

How Some Animals Engineered Air Conditioning

Viewers like you help make PBS (Thank you ?) . Support your local PBS Member Station here: https://to.pbs.org/PBSDSDonate Thanks to the non-profit edX.org for sponsoring this video. Go to http://bit.ly/edXSmart to learn more from some of the top universities in the world. ↓↓↓More info and sources below ↓↓↓ Here’s a cool idea: SUBSCRIBE!

Ha párhuzamot kell találni az emberek felhőkarcolóira, akkor adja magát az összehasonlítás a termeszvárakkal. Sőt, ha az építők méreteit nézzük, a legnagyobb termeszvárak sokszorosan verik magasságban a legnagyobb felhőkarcolókat, csak utóbbi esetében nem az emberek, hanem a várban tenyésző gombák és termeszek számára kell biztosítani a friss levegőt. Amíg viszont az emberi építményekbe szellőzőcsatornákon keresztül pumpálják be a friss levegőt, addig a termeszvár maga válik egy nagy tüdővé a fizika törvényeinek megfelelően: a vár belső ás külső része között fennálló hőmérséklet különbség által kiváltott nyomáskülönbség forgatja a levegőt automatikusan.

Nappal a nap sugarainak hatására a vár fala felmelegszik, belül viszont hűvös marad. Éjszaka aztán a fal gyorsabban lehűl, mint a termeszvár addig szintén felmelegedő belseje, így az egész nap fennálló hőmérséklet különbség miatt folyamatos a légmozgás, és a szén-dioxid és oxigén cserélődése. Nem rossz ez ilyen kis rovaroktól.

A föld alatt lévő járatok szellőztetését szintén elsajátította az állatvilág az evolúció során, ebben például a hangyák elég nagy mesterek, de a rovarok mellett a járatokat fúró emlősök sem szeretnének megfulladni a föld alatt, úgyhogy nekik is valahogy meg kell oldani a szellőzést. Ennek pedig pofonegyszerű a módja, mégpedig a bejárat köré emelt kis domb.

Nem a földet nem azért túrják oda, hogy legyen honnan szétnézni a vidéken, vagy leszánkózni télen, és nem is ez gátolja meg, hogy befolyjon a víz. A hangyaboly felett elfújó szél szintén nyomáskülönbséget hoz létre, ami kiszippantja az elhasznál levegőt a járatokból, az üregrendszerbe pedig a dombnál alacsonyabban lévő nyílásokkal rendelkező szellőző járatokon áramlik be az oxigénben dús friss levegő.

Ezt a technikát használják a hangyák, de így szellőzik a prérikutyák ürege is. Úgyhogy ami első ránézésre csak egy kis földkupacnak tűnik nekünk, az valójában a világ legmenőbb légkondija!