Tudomány

Hatalmas felfedezés, kiderült, hogy a tyúk vagy a tojás volt hamarabb

  • Szerző:nuus
  • 2025.07.13 | 07:34

Az "Tyúk vagy tojás?" ősi kérdésére a tudomány most úgy tűnik, választ adott: a tyúk volt előbb. Egy friss kutatás szerint a csirketojás héjának kialakulásához elengedhetetlen egy speciális fehérje, az OC-17, amit kizárólag a tyúk petefészke termel.

A világ egyik legnagyobb fejtörést okozó kérdése, a tyúk vagy tojás vita végre tudományos alapokra került. Egy friss kutatás megdöbbentő részlettel állt elő, ami akár végleg pontot tehet a több évszázados dilemmára.

Tyúk vagy tojás? Végre tudományos magyarázat van az örök dilemmára
Tyúk vagy tojás? Végre tudományos magyarázat van az örök dilemmára/Fotó: 123rf.com

Tyúk vagy tojás: az örök kérdés új megvilágításban

A reggelizőasztaloknál éppúgy előkerül, mint filozófiai eszmefuttatásokban, és valószínűleg már az ókoriak is vitatkoztak rajta. Mi volt előbb: a tyúk vagy tojás? Most azonban úgy tűnik, a tudomány végre bejelentkezett egy határozott válasszal. És bár az élet nagy kérdéseit ritkán oldják meg egyetlen felfedezéssel, a biológusok most egy olyan részletet találtak, ami jóval közelebb visz minket a megoldáshoz, mint valaha.

Egy speciális, OC-17 névre keresztelt fehérje kulcsszerepet játszik a csirketojás héjának kialakulásában. A csavar? Ez a fehérje kizárólag a tyúk petefészkében van jelen.

„OC-17 nélkül nincs tojáshéj. Tojáshéj nélkül pedig nincs tojás”

– jelentette ki dr. Colin Freeman, a Sheffieldi Egyetem kutatója.

Ami magyarul annyit tesz: ha nincs tyúk, nincs tojás sem. Biológiai szempontból tehát úgy fest, a tyúk volt előbb.

Miért döntő fontosságú az OC-17 fehérje?

A tojáshéj kialakulása nem történik meg csak úgy magától. A tyúk szervezetében lejátszódó biokémiai folyamatok nélkül a tojásnak nem lenne héja, ami alapvetően ellehetetlenítené a tojás mint fejlődési forma létrejöttét.

A kutatók az OC-17 fehérjét vizsgálva megállapították, hogy ez a molekula a kristályosodási folyamatot indítja be a tojás héjánál. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy nélküle nem képződne az a kemény burkolat, ami megvédi a fejlődő embriót. És ez az egész csak a tyúkban zajlik le, nem a tojásban.

Tehát a tudomány jelenlegi állása szerint:

  • a tojás héja nem jön létre OC-17 nélkül
  • OC-17 csak tyúkban van
  • következésképp tyúk nélkül nincs tojás

Egyszerű, de mégis hatalmas jelentőségű összefüggés ez, amely újraírja a klasszikus kérdéshez fűződő tudásunkat.

Az első csirke: mikor jelent meg a tyúk vagy tojás első valódi szereplője?

Bár a magzatburkos tojás – azaz a zárt térben, membránnal körülvett embrió – már több százmillió évvel ezelőtt megjelent az evolúció színpadán. Az első igazi csirke, amelyet ma tyúkként ismerünk, sokkal fiatalabb.

A kutatók szerint a modern csirke egy genetikai mutáció révén jött létre, amikor két proto-csirke – a tyúk ősei – olyan utódot hozott a világra. Ezek DNS-e már megfelelt a mai tyúkéval. Ez az első „valódi” csirke mintegy 58 ezer évvel ezelőtt bukkant fel, és ez a genetikai kód azóta is öröklődik a faj egyedeiben.

És a tojások? Régiek, modernek, ipariak

Bár a biológiai kérdésre választ kaptunk, érdemes pár szót ejteni arról is, hogyan változtak a tojások az idők során. A mai tojások döntő többsége ipari gazdaságokból származik, ahol a tyúkokat ellenőrzött körülmények között, termelékenységre optimalizálva tartják.

A különbségek régen és most között:

  • régen természetes környezetből gyűjtötték be a tojásokat
  • ma zárt, szabályozott rendszerekben „gyártják” őket
  • a tojás minősége, héjszilárdsága és tápértéke is változott
  • szigorúbb élelmiszer-biztonsági szabályok vonatkoznak rájuk

De bármennyit is változott a tojás mint termék, egy biztos: ma már tudjuk, hogy az OC-17 nélkül nem létezne. Márpedig azt csak a tyúk állítja elő.

Tyúk vagy tojás: a tudomány válaszolt, a vita marad?

Lehet, hogy a biológia most tényleg pontot tett a mondat végére. De ismerjük az emberi természetet: ha valaki szilárdan hitte, hogy a tojás volt előbb, aligha fogja egy fehérje miatt meggondolni magát. Ráadásul egy filozófiai kérdés sosem pusztán tudományos, hanem inkább az emberi gondolkodás és világkép tükre.

(via)

Itt arról olvashatsz: vakságot okozó növény terjed hazánkban.


Megosztás Facebookon
Megosztás Twitteren
Szólj hozzá Nincs hozzászólás
Hozzászólások mutatása

Válasz vagy komment írása

Cikkajánló