A villámok évente több fát ölnek meg, mint gondolnád

Nemrég nálunk Magyarországon is heves viharok pusztítottak, a szél több fát kiforgatott a helyéről és villámok csapódtak be a földbe. Mind láttunk már drámai felvételeket arról, ahogyan egy villám belecsap egy hatalmas fába, ami aztán lángra kap. De valójában milyen gyakran fordul elő ez? A kutatók eddig nem tudták, hogy a villámlás milyen hatással van az erdőkre, eddig.

Mennyi az annyi?

A Müncheni Műszaki Egyetem (TUM) kutatói kifejlesztettek egy számítógépes modellt, ami szerintük először adhat becslést arról, hogy a villámlásnak milyen hatása van a világ erdőinek ökoszisztémájára. Tanulmányuk szerint a villámlás nagyobb hatással van az erdőkre, mint korábban gondolták.

Állításuk szerint évente körülbelül 320 millió fa pusztul el villámcsapás következtében, nem számítva azokat a fákat, amik villámlás okozta tűzvészekben pusztulnak el.

„A villámlás fontos, de gyakran figyelmen kívül hagyott zavaró tényező az erdei ökoszisztémákban” – magyarázzák a kutatók a Global Change Biology folyóiratban múlt hónapban megjelent tanulmányban.

Hogyan?

Becslésük elkészítéséhez megfigyelési adatokat és globális villámlásmintákat integráltak egy jól ismert globális növény-szimulációba. A számítógépes modell szerint a villámcsapások által elpusztított fák az éves növényi biomassza-veszteség 2,1–2,9%-át teszik ki. Növények és fák életük során fotoszintézis útján CO2-t kötnek meg, de bomlásukkor jelentős mennyiséget bocsátanak vissza a légkörbe. Ezért ezek az adatok kulcsfontosságúak a Föld szénciklusának jobb megértéséhez.

Nem csak a szám jött ki

A kombinált modell segítségével most már nemcsak azt tudják megbecsülni, hogy évente hány fa pusztul el villámcsapás következtében, hanem azonosítani tudják a leginkább érintett régiókat is. Andreas Krause, a tanulmány vezető szerzője és a Földfelszín-légkör kölcsönhatások tanszék kutatója szerint a villámcsapás miatt elpusztult fák bomlása évente 770 millió és 1,09 milliárd tonna szén-dioxid kibocsátását eredményezi. Ez meglepően magas érték. Összehasonlításképpen: a tűzvészekben elégett élő növények évente körülbelül 1,26 milliárd tonna CO2-t bocsátanak ki. Mindkét adat azonban eltörpül a tűzvészek teljes CO2-kibocsátása (beleértve az elhalt faanyag és talajanyag égését) mellett, ami évente körülbelül 5,85 milliárd tonna.

„A legtöbb éghajlati modell a villámlás gyakoriságának növekedését jósolja az elkövetkező évtizedekben, ezért érdemes nagyobb figyelmet fordítani erre a nagyrészt figyelmen kívül hagyott tényezőre” – mondta Krause. „Jelenleg a villámcsapások okozta faelhalálozás a trópusi régiókban a legmagasabb. A modellek azonban azt sugallják, hogy a villámcsapások gyakorisága elsősorban a középső és magas szélességi régiókban fog növekedni.”

Érdekes módon azonban nem minden fa pusztul el, miután villámcsapás érte – sőt, néhánynak ez valójában tetszik.

Forrás: Gizmodo