3200 éves sajtot találtak Egyiptomban, és mellé pár halálos baktériumot

A sajtkészítők szerint idővel a sajt csak érik, és egyre jobb lesz az íze, de igaz lehet ez egy 3200 éves sajtra is? A világ legrégebbi sajtájt a olaszországi Catania-i Egyetem kutatói találták meg az ókori Memphis egyik vezetőjének sírjában. A sajt egy törött korsóban volt, amit vászonnal borítottak be, és persze már nem nagyon látszott a fura állagú masszán, hogy mi is lehetett. Viszont mivel a régészek sejtették, hogy valamiféle ételt temettek a korsóban a holttest mellé, egy kémiai laborba küldték a leletet.

The Mummy’s Curse: Ancient Cheese Comes Alive
BBC News – https://t.co/egpTRkHf5V

— Tractus Fynn (@TractusFynn) 2018. augusztus 18.

A sírnál már korábban találtak olyan képeket, jeleneteket a falfestményeken, amik sajtot ábrázoltak, de a képek szerint inkább gyógyászati célokból fogyasztották, nem mindennnapi étkezésekhez. Enrico Greco, az ősrégi élelmiszer felfedezések kutatója, archaeofood régész, ami egy új terület a régészetben, és az ősi ételek kutatását jelenti. Greco elmondta, hogy

eddig a kutatók sem voltak biztosak benne, hogy a sajt fogyasztása része volt egyiptomiak mindennapi életének. Ezek juh- vagy kecskesajtok voltak, de az ízük valószínűleg nem hasonlított a mai sajtokéra.

Bár egy 3200 éves lelet ízét nyilván nagyon nehéz megtippelni. Paul Kindstedt sajt történész és kémia professzor szerint ezeket az ősi sajtokat nagyon-nagyon savanyú ételként kell elképzelnünk, aminek az íze tényleg kevéssé hasonlít a mai változatokra.

Bónuszként a régészek és a kémikusok egy veszélyes baktériumfajt is megtaláltak a sajtban. Az ókori egyiptomiak természetesen nem pasztőrözték a tejtermékeket, így brucellózist (febris undulans – hullámláz) okozó baktériumok tenyésztek a sajtban. A kezeletlen tejben élő kórokozók ma is okoznak megbetegedéseket, igaz ma már nem sokan betegednek meg az egyébként eléggé alattomosan jelentkező kórban, ami kezelés nélkül halálos kimenetelű.