Tudomány
Tudósok, akik ott álltak a Nobel-díj kapujában, épphogy lecsúsztak róla
John J. Hopfield amerikai és Geoffrey E. Hinton brit-kanadai tudós kapja az idei fizikai Nobel-díjat. A tudósok az elismerést azokért a felfedezéseikért és találmányaikért kapják, amelyek lehetővé teszik a mesterséges neurális hálózatokat használó gépi tanulást. A Nobel-díj a legnagyobb elismerés, ám vannak olyanok, akik ott álltak a kapujában, mégsem ők kapták meg.
Az Alfred Nobel által alapított elismerések több mint egy évszázados hagyományt követnek, és az úttörő munkát ünneplik, amely akár évtizedekig is eltarthat. Idén olyan felfedezéseket ismerhetünk el, amelyekre a világ eddig nem figyelt fel, pedig a Nobel-díj akár a zsebükben is lehetne – írja az edition.cnn.com.
Az első emberi genom
A Nobel-díj egyik gyakran emlegetett jelöltje az emberi genom feltérképezése. Ez a merész projekt 1990-ben indult, és 2003-ra sikerült befejezni. Az emberi élet genetikai kódjának feltörése egy nemzetközi konzorcium munkája volt, amely több ezer kutatóból állt, és az Egyesült Államoktól Japánig terjedt. Ez a törekvés óriási hatással volt a biológiára és az orvostudományra. A projekt sikerét azonban megnehezítette, hogy a Nobel-díjat díjanként legfeljebb három személy kaphatja meg. Ennek következtében sok olyan felfedezés maradt elismerés nélkül, ami Nobel-díjra is méltó lenne.
A GLP-1, azaz a glukagonszerű peptid 1 hatására készült súlycsökkentő gyógyszerek megjelenése felkavarta az egészségügy világát. Mivel a világon minden nyolcadik ember küzd az elhízással, a GLP-1 alapú gyógyszerek új korszakot nyithatnak az elhízás kezelésében. A három tudós, akik részt vettek a szemaglutid kifejlesztésében, nemrégiben elnyerték a 2024-es Lasker-DeBakey Klinikai Orvosi Kutatási Díjat. Ezt a díjat gyakran tekintik előfutárnak a Nobel-díjra, így nem meglepő, hogy sokan úgy vélik, hogy ők is egy nap Nobel-díjat nyerhetnek.
Transzformatív AI és a Nobel-díj
A mesterséges intelligencia (AI) napjainkban soha nem látott ütemben alakítja át az életünket. Két tudós, Demis Hassabis és John Jumper, akik az AlphaFold Protein Structure Database-nek adták életüket, most a Nobel-díjra is méltó felfedezéseikkel tűnnek fel. Az AlphaFold egy mesterséges intelligencia-program, amely a fehérjék 3D-s szerkezetének dekódolásában segít. Pendlebury szerint a kémiai Nobel-díj a jövőjükben állhat, de a Nobel-bizottság kissé konzervatív, így lehet, hogy még várniuk kell a Nobel-díjra.
A bél mikrobióma és a Nobel-díj
Az emberi mikrobióma világa évek óta várja, hogy megkapja a Nobel-díjat. Dr. Jeffrey Gordon úttörő munkája segít megérteni a bélmikrobióma szerepét az emberi egészségben. Az ő kutatásai azt mutatták, hogy a bélmikrobióma fontos szerepet játszik az alultápláltság egészségügyi hatásaiban. Gordon felfedezései új irányt adtak az élelmiszeripari beavatkozásoknak, amelyek a bélrendszer egészségének javítását célozzák meg.
(via)
Itt arról olvashatsz, hogy egyre több a rákos fiatal, ez állhat a háttérben.
Itt pedig Karikó Katalin Nobel-díjáról tudhatsz meg többet:
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
