Börtönbüntetés lehet a vége a húsvéti ajándékozásnak

Mikuláskor csoki, húsvétkor élő – sok családban így működik a szezonális lelkesedés. A nyuszi puha, barátságos, és a gyerekszoba percek alatt ünnepi díszletté változik tőle, ám a varázslat az ünnep múltával gyorsan szertefoszlik. A nyúl viszont marad, él, érez, fél – és sokaknál sajnos mégsem maradhat.

Kirakják az ünnep végén

A nyúlmentő szervezetek évről évre ugyanazzal a súlyos figyelmeztetéssel állnak ki: húsvét után megszaporodnak a kitett, elhagyott állatok. Az Első Nyúlmentő Alapítvány korábban is hangsúlyozta, hogy ez nem csupán erkölcsileg vállalhatatlan, hanem jogilag is büntetendő.

„Évről évre sokan vásárolnak nyulat, akár ideiglenesen is húsvét táján, és még mindig sokan úgy igyekeznek megszabadulni a nem jól átgondolt felelősségtől, hogy az állatokat egyszerűen kiteszik az ünnep végén és sorsukra hagyják őket” – mondta Meier Krisztina, az alapítvány elnöke a Pátria Rádiónak.

A törvény nem játék

A Büntető Törvénykönyv 244. paragrafusa egyértelmű: ha valaki gerinces állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi, két évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Súlyosbító körülmények esetén – különös szenvedés vagy több állat pusztulása – a büntetés akár három évre is nőhet.

„Állatkínzásnak minősül, ha valaki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozni…” – áll a jogszabályban.

Az élő ajándék tehát nem játék, nem szezonális dekoráció, és főleg nem eldobható kellék.

A tenyésztett nyúl nem túlélő

A húsvétra megvásárolt nyulak döntő többsége nem képes túlélni a természetben. Nem tud élelmet találni, nem ismeri a ragadozókat, nincsenek meg a túlélési reflexei.

A „majd jól ellesz a mezőn” gondolat tehát nem kedves gesztus, hanem halálos ítélet számukra.

A felelős döntés ott kezdődik, hogy nem veszünk élő ajándékot impulzusból. A gondoskodás hosszú távú vállalás, nem ünnepi kiegészítő. A törvény szigorú, de a természet még szigorúbb. A nyúl pedig nem tárgy, hanem érző lény – és ettől a ténytől egyetlen ünnepi hangulat sem teheti függetlenné.