A vadon élő állatok se bírják a hőséget: holtan esnek le a fáról a kiszáradt majmok

Az állatok hőségben legalább annyira szenvednek, mint az emberek. Kanadától Ausztráliáig találunk olyan fajokat, amelyeknek csökken az egyedszámuk az egyre gyakoribbá válnak a hőhullámok miatt – tudatta a dw.com.

Kiszáradt üvöltőmajmok esnek le a fákról Mexikóban. Kagylók, osztrigák és rákok milliárdjai forrnak a hőségben Kanada partjainál és Magellán-pingvinek százai pusztulnak el Argentínában egyetlen nap alatt – ez a kánikula mérlege.

A közelmúltbeli esetek világszerte különböző állatfajokat érintettek, de van bennük egy közös vonás: a rendkívüli hőség váltotta ki őket.

A hőmérséklet világszerte emelkedik, ahogyan a gazdaságok egyre nagyobb mértékben pumpálják az üvegházhatást okozó gázokat a légkörbe – 2023 volt a legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta. A klímaváltozás pedig csak gyakoribbá és szélsőségesebbé teszi a hőhullámokat.

Hogy mindez a vadon élő állatokra miként hat, az számos tényezőtől függ: földrajzi elhelyezkedésüktől, a krónikus hőségtől, az egyedi hőhullámoktól, illetve attól, hogy milyen állatfajtáról van szó.

Madarak és denevérek hullanak az égből

A legszélsőségesebb esetekben a hő és a szárazság tömeges kimerülést okozhat.

„Ez a dolog különösen az amúgy is forró és szárazsággal küzdő területeken fordul elő, ahol az állatok nem igazán bírják a sok plusz hőt”

– mondta Andreas Nord, a svéd Lund Egyetem ökológusa. Hozzátette: kiváló példa Ausztrália, ahol a bibliai arányok hatásairól beszélünk. A madarak és a denevérek szó szerint holtan esnek le az égből.

Még ha a kánikula nem is pusztítja el a vadon élő állatokat, viselkedésüket oly módon változtathatja meg, ami befolyásolja a populáció méretét.

A halálnak van egy potenciálisan alattomosabb módja – hívta fel a figyelmet Eric Riddell, az amerikai Chapell Hill-ben levő Észak-Karolinai Egyetem ökológusa, amely „nem hagy maga után testet.”

„Talán mert kiszáradtak, vagy nem képesek elég aktívak lenni a hőség miatt, abban az évben nem szaporodnak – mondta. – Tehát a vadon élő állatok továbbra is túlélnek, de nem hoznak létre utódokat.”

Egy 2023-as tanulmány megállapította: a földben élő bogarak is kevésbé nagy eséllyel szaporodnak sikeresen, ha párzás közben hőhullám éri őket.

Az állatok hőségben máshogy viselkednek

Hőszabályozó viselkedésnek nevezik a tudósok, amikor a vadon élő állatok megváltoztatják viselkedésüket a hőségben és a szárazságban, hogy hűvösebbek maradjanak vagy éppen felmelegedjenek.

Hőhullámok idején ez magában foglalhatja az árnyékban vagy a vízben tartózkodást, illetve a több pihenést.

Ausztráliában a koalák átölelik a hideg fatörzseket, hogy megbirkózzanak a szélsőséges kánikula hatásaival. A kaliforniai medvék időnként szokatlanabb megközelítést alkalmaznak – videók azt mutatják, hogy megmártóznak akár az emberek medencéiben is, amikor a hőmérséklet emelkedik.

Nem világos azonban, hogy a vadon élő állatok milyen mértékben képesek megváltoztatni magatartásukat, hogy lépést tarthassanak az egyre melegedő bolygóval.

„Nem igazán tudjuk, hogy mi lesz, ha mondjuk 100, 1000 vagy 10 ezer generáció múlva az állatok jobban alkalmazkodnak a hőséghez vagy jobban elviselik ezeket a szélsőséges hőmérsékleti ingadozásokat – mondta Nord. – A helyzet azonban nem tűnik jónak. Úgy fest, sok állat számára már most ez a maximum, amit a fiziológiai rendszere elvisel”.

A madarak különösen nagy bajban lehetnek

Másik nyitott kérdés, hogy: mely fajok a leginkább érzékenyek a hőmérséklet-emelkedésre. Noha a vadon élő állatok hőségben szinte egytől egyig szenvednek, a tudósok megfigyelték: a madarak különösen sérülékenyek.

„Viszonylag rosszul hűtik a testüket, a madaraknak nincsenek verejtékmirigyeik. Ez nagyon rossz dolog, ha túl nagy a hőség”

– mondta Nord.

A jelenséget Riddell is megfigyelte egy 2021-es tanulmánya során. A kutatás a kaliforniai Mojave-sivatagban talált kisemlősök és madarak 100 éves adatsorát elemezte.

Bár a két közösség ugyanabban az ökoszisztémában élt, ugyanazt az ételt és italt ették-itták, eltérően reagáltak az emelkedő hőmérsékletre.

Az emlős közösségek stabilak maradtak az évszázad során. A madárfajok száma azonban a sivatagban 43 százalékkal csökkent.

Nem világos, hogy a madarak más környezetbe vándoroltak-e vagy elpusztultak – de az egyértelmű, hogy a hőmérséklet emelkedésével hátrányba kerülnek.

„Az emlősök nagyrészt a föld alatt élnek. Többnyire éjszakai lények. A madarak pedig többnyire nappaliak és a föld felett élnek. Érzékelik a Napot, ami nagyon felmelegíti őket” – jegyezte meg Riddell.  – Ezek a különbségek komoly szerepet játszottak az elmúlt 100 év klímaváltozásra adott reakcióiban.”

Hogyan élhetnek túl az állatok a hőségben? Mire lehet számítani hosszú távon?

Kevés olyan sürgősségi beavatkozás létezik, amellyel az emberek tudnak segíteni a vadon élő állatoknak megbirkózni a szélsőséges kánikula és szárazság hatásaival. Egyes természetvédők megpróbáltak segíteni rajtuk, vízzel permetezve őket vagy menedéket nyújtva nekik, de ez csupán „sebtapasz” egy sokkal nagyobb probléma esetén.

„Az éghajlatváltozás és a szélsőséges hőség élővilágra gyakorolt ​​hatása annál rosszabb lesz, minél kevesebb élővilág marad”

– mutatott rá a szakember.

A jövőre nézve az a fontos, hogy a kormányok hosszú távon megóvják a természetes élőhelyeket – emelte ki Nord és Riddell. Így a vadon élő állatok természetes környezete rendelkezik majd azokkal az erőforrásokkal, amelyek képesek ellenállni a perzselő hőmérséklet legrosszabb hatásainak. Ezek lehetnek árnyékos fák, víz, táplálék és menedéket nyújtó helyek.

Olvasd el ezt is: Brutális hőség – jönnek a 46-47 fokos nyarak 

(Via)