Érdekes
10 hihetetlen, mégis igaz, hétköznapi tény
Mindre legyint az ember, hogy mekkora hülyeség, aztán utánuk néz és csak pislog nagyokat.
Gyufa vs öngyújtó
Tíz emberből tíz azonnal rávágná a melyik volt előbb kérdésre a rossz választ: gyufa. De egyszerűen az tűnik logikusabbnak. Meg tudjuk jól, már a kínaiak is kísérleteztek vele a 6. században, és Európában is később, az 1600-as években. De a modern kori gyufát egy angol vegyész, John Walker állította elő 1827-ben, 7 évvel később pedig megnyitotta kauit az első gyufagyár. Ezzel szemben az első öngyújtót egy német kémikus, Johann Wolfgang Döbereiner készítette el 1823-ban.
Virágok vs zene
Ha beszélünk a virágokhoz, jobban fejlődnek, mint egyébként, erről biztos te is hallottál már, és meg is állapítottad, hogy mekkora hülyeség. Pedig igaz, sőt, zeneszóra még gyorsabban nőnek. A virágok nyelvéről 1848-ban adott ki könyvet egy német úriember, bizonyos Gustav Fechner, majd 1970-ben egy fogorvos még egy nagylemeznyi zenét is megjelentetett a növények számára. Mivel mindez spekulációnak tűnt, több tudóscsoport is megvizsgálta a dolgot, és meglepő eredményre jutottak. A növények rezgések útján érzékelik a környezetük ingereit, hogy az barátságos vagy ellenséges. Az elvégzett kísérletek alapján a leggyorsabban a zenét “hallgató” növények növekednek, ráadásul elsősorban azok, amik metált vagy valamilyen rockzenét kapnak.
Aranyhal vs fény
Az aranyhal az egyik legkedveltebb akváriumi hal, de persze kisebb-nagyobb kerti tavakban is gyakran felbukkannak. Valami oknál fogva ezt a halat tartják az egyik legszebbnek, de ne kérdezzétek, hogy miért. A leghajmeresztőbb tény velük kapcsolatban pedig az, hogy ha a tárolóedényük sötét szobába kerül elhelyezésre, az aranyhalak rövid időn belük örökre elvesztik a színüket és menthetetlenül kifehérednek.
IQ vs álom
Az álom és az agyműködés kapcsolatáról több tétel is létezik. Például, ha valaki megkap egy bonyolultabb feladatot és a megoldása közben módja van aludni egyet, akkor jó eséllyel álmodik is róla, majd gyorsabban végez, mint azok, akik nem pihennek közben. Viszont az, akinek magasabb az IQ-ja, egy ilyen szituban előnyben van a többiekkel szemben. Míg egy alacsonyabb IQ-val rendelkező ember ritkán álmodik, a magasabb intelligencia-hányadossal rendelkezők pedig mindig.
Mosolygás vs homlokráncolás
Ha mosolygunk, minden oké. Ha ráncoljuk a homlokunkat, akkor viszont valami gond van. Számtalan indoka van, hogy miért mosolyogjunk akkor is, ha nincs okunk rá, az egyik például az, hogy attól égetünk némi kalóriát is. Viszont azt már kevesebben tudják, hogy ha sokat ráncoljuk a homlokunkat, akkor még többet égetünk el, mint fülig érő szájjal. És akkor most képzeljük el azt, hogy homlokráncolva mosolygunk, és mondjuk futás közben.
Konzerv vs konzervnyitó
Melyik volt előbb? A kérdés csak látszólag egyértelmű, és azt gondolná az ember, hogy nagyjából egyszerre születtek meg a találmányok, de ez nem így van; a kettő között nagyjából félévszázad telt el. Nicolas Appert párizsi cukrászmester kísérletezett először a konzervvel, de a szabadalmat 1810-ben egy angól vállalkozó, Peter Durand nyújtotta be. A francia azért így sem járt rosszul, az oroszországi hadjáratra készülő Napóleontól tekintélyes pénzjutalmat vehetett át. Ennek ellenére sokáig véső és kalapács kellett ahhoz, hogy az ember ételhez jusson. A konzervnyitót aztán egy élelmes amerikai, Ezra J. Warner találta fel 1858-ban, bár itt is volt egy másik személy, az angol Robert Yeates, aki szerint ő már 3 évvel korábban legyártotta a prototípust.
Dohányzás vs egészség
Az emberiség már nagyon régóta dohányzik, története ie. 5000-ig nyúlik vissza, nemrég mi is cikkeztünk róla. Európában az 1500-as évek második felétől kezdett terjedni. Az ipari méretű dohánytermesztés és cigarettagyártás a 19. század második felében kezdődött el. Általában támogatták, időnként viszont (elsősorban az egyház nyomására) próbálták tiltani, de a népszerűségét sehogy sem tudták megtörni. Annyira nem, hogy az 1950-es évekig tartotta magát az általános vélemény, miszerint a dohányzás egészséges.
Üveggolyó vs gumilabda
Ha egy ugyanolyan méretű üveggolyót és műanyaglabdát leejtünk a földre, az előbbi magasabbra pattan vissza mint az utóbbi, akármilyen nehéz is ezt elhinni. És hogy miért van ez így? Ha az utóbbit leejted a földre, deformálódik, majd visszanyerve eredeti alakját visszapattan, viszont e közben sok energiát veszít. Az üveg ezzel szemben merev és semmennyire sem deformálódik, így energiát sem veszít el, így nagyobb erővel pattan vissza a földről.
Szegecses nyakörv vs kutya
A szegecses nyakörvet nem a szadomazo kultúrkör tagjai, és még csak nem is a metalisták találták ki, majd adta egyikük a kutyájára, ami aztán elterjedt. És azokhoz sincs semmi köze, akik kutyaviadalokat szerveznek. A szegecses nyakörvet egészen praktikus okból tették a kutyák nyakába, még az ókori Egyiptomban. A gyakori farkastámadások miatt tettek így okos eleink. A farkas (is) torokra ment támadáskor, kellett valami ami kedvét szegi ebben és akadályt is gördít a fogai útjába.
Hó vs emberek
Akár hiszed, akár nem, az emberiség kétharmada még sosem látott havat élőben. Elég csak kicsit belegondolni, hogy belássuk: ez tényleg így van. Ahol mindig hó van, ott nem él senki, vagy csak nagyon-nagyon kevesen. Az emberiség nagy része olyan területeken él, ahol sosincs hó, csak nagy szárazság meg meleg, és ha esik valami az égből, akkor az maximum az eső.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
