Szembenézett rettegésével: hagyta, hogy kutyák támadják meg

Taji úgy véli, az ember úgy válik igazán erőssé, ha nem elmenekül a félelmeitől, esetleg elfojtja azokat, hanem egyenesen szembenéz velük a maga nyers valóságukban.

Az összes sötét parát egy papírra írta, és kisorsolta, mi legyen az a félelem, amivel elsőként megküzd, és a kutyatámadás jött ki. Sokáig keresgélt, amíg végül megtalálta azt a kiképző központot, ahol vállalták, hogy harci kutyák esnek neki – igazi, védőöltözetben.

A tulajdonos annyit mondott Tajinak, hogy amint a kutya ráugrik, ügyeljen arra, hogy folyamatosan mozogjon, mert ez egyrészt kimeríti az állatot, másrészt így akadályozható meg, hogy a harapás a védőöltözeten átütve mégis súlyos sérülést okozzon. Megnyugtatták, hogy ha ez mégis megtörténik, van elsősegély-készlet is náluk.

Aztán jött a támadás, amit a riporternek csukott szemmel kellett átélnie. A kutyák egyenként támadtak, és Taji betartotta az utasításokat. A végén, amikor lekerült róla a védőöltözet, úgy érezte: a felhők tetején jár. Az endorfinhullám még órákig kitartott, és azóta nem járja át jeges rémület, ha az utcán mérges kutyák ugatják meg.