Mediterrán ciklon: így hat hazánk időjárására és a szervezetünkre

A klímaváltozás és a vele együtt járó extrém aszályok miatt egyre nagyobb szerepet kapnak a Földközi-tenger fölött kialakuló ciklonok Magyarország éghajlatára és aktuális időjárására gyakorolt hatásai. Mire számíthatunk, ha egy mediterrán ciklon közeledik?

Magyarország időjárása nagy változékonyságot mutat, emellett a földrajzi elhelyezkedéséhez viszonyítva melegebb éghajlati anomáliával is szembe kell néznünk. A Golf-áramlat melegítő hatása nélkül Nyugat- és Közép-Európa klímája sokkal hűvösebb lenne, hasonlóan a velünk azonos földrajzi szélességen fekvő kanadai tájakhoz.

A csapadékmintázat változása Magyarországon

Az elmúlt években azt tapasztaltuk, hogy a nyári csapadék mennyisége elmarad a sokévi átlagtól, miközben egyre gyakoribbak az aszályok. Ezzel szemben ősszel és télen jelentős mennyiségű eső és hó hullik, amivel az időjárás „bepótolja” a nyár elmaradt esőzéseit, bár a tenyészidőszakban érkező csapadék sokkal fontosabb lenne.

Az őszi és téli csapadék nagy része mediterrán ciklonokhoz köthető. De mik is ezek a képződmények, amelyek időnként bőséges esőt és extrém hóesést eredményeznek?

A mediterrán ciklon kialakulása és jellemzői

A mediterrán ciklonok leggyakrabban a Genovai-öböl térségében jönnek létre, főként október és március között, de kialakulhatnak más évszakokban is. Eredetüket a hideg levegő és az Alpok orografikus (domborzati) hatásai segítik elő, energiájukat pedig a Földközi-tenger hője táplálja. Ezek a ciklonok a trópusi ciklonoktól eltérően nem veszítik el energiájukat, amikor elérik a szárazföldet, sőt a szárazföld hője is segíti gyarapodásukat.

Genovai ciklonok az év bármely szakában előfordulhatnak, viharos széllel és jelentős csapadékkal öntözve Európát. A mediterrán ciklon középpontjában a légnyomás akár 990-995 hPa-ra is csökkenhet, a kisebb kiterjedése miatt pedig akár 80 km/h-t meghaladó széllökések is kialakulhatnak benne.

Ha bedurvul a mediterrán ciklon

Egyes mediterrán ciklonok annyira felerősödhetnek, hogy medikán, azaz „mini-hurrikán” alakulhat ki belőlük. Bár ezek nem olyan pusztítóak, mint a valódi hurrikánok, 100 km/óránál is erősebb széllökéseikkel és rövid idő alatt akár 100 millimétert meghaladó csapadékukkal komoly károkat okozhatnak. Egyes mediterrán ciklonokban rendkívül ritkán, de előfordulhatnak akár 160-200 km/órás széllökések is, amelyek már az 1-es kategóriájú hurrikán erejével vetekednek.

A mediterrán ciklon egészségügyi hatásai

Mint minden időjárási front, a mediterrán ciklonok is megterhelhetik az időjárásra érzékeny emberek szervezetét. A hirtelen hőmérséklet-változások és a nedves időjárás náthás tüneteket, vérnyomás-ingadozást, keringési problémákat okozhat, valamint gyulladásos és görcsös panaszokat válthat ki. A napfény hiánya pedig depresszióra hajlamosíthat, levertséggel és fáradtsággal sújthatja szervezetünket.