A gazdaságnak is jót tesz, ha pihenünk – A munkavállalók 31 százaléka a stresszt tartja a legnagyobb egészségügyi problémának

Nemzetközi kutatások szerint 2024-ben a munkavállalók 31százaléka a stresszt tartja a legnagyobb egészségügyi problémának, míg 2020-ban az arány csupán 21 százalék volt. Az aggasztó növekedés mögött a túlfeszített életmód áll, amelyre az egészségügyi szakemberek is egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet.Az OECD-országokban minden harmadik haláleset megelőzhető lenne. Ez akár a GDP 2–8 százalékának megfelelő gazdasági megtakarítást is eredményezhetne. Jelenleg A World Economic Forum elemzése alapján az egészségügyi kiadások a globális GDP 10,3 százalékát teszik ki.

Magyarországon is magas az életmóddal összefüggő halálozások száma, amelynek hátterében – közel 50 százalékos arányban – megelőzhető betegségek állnak. Az egészség javítása és az egészségügyi kiadások csökkentésében kulcsszerepe lehet a kikapcsolódás két formájának, az aktív pihenésnek, vagyis a testmozgásnak és a relaxációnak.

Jóból is megárt a sok?

Gyakori probléma a folyamatos időhiány, ami egyértelműen nagyobb stresszt és alacsonyabb szubjektív jólétet eredményez. Akkor vajon a több kötetlen idő valóban nagyobb boldogságot jelent? A mérések alapján napi kettő és öt óra közötti szabadidő az, amely maximalizálja az elégedettséget. A túl sok kötetlen időtöltés mellett – ilyenkor lehet szó például nyári szabadságról vagy a nyugdíjas évekről, de akár a tartós munkanélküliségről is – valójában hiányzik az a munka, amely a termelékenység és az értelmes céllal való alkotás érzését adja. Az sem mindegy, miként telik a kikapcsolódás.

A produktív módon felhasznált pihenőidő esetén, mint amikor például csapatsportot űzünk vagy önkénteskedünk, akár még napi öt vagy ennél is több órás tevékenység mellett is fenntartható vagy akár növelhető a boldogság szintünk. Továbbá a másokkal való szocializációval (társas tevékenységgel) töltött szabadidőnek van hasonlóan pozitív hatása, miközben öt vagy több óra szabadidő egyedül történő eltöltése akadályozhatja az elégedettség érzésének kialakulását.

A kikapcsolódás gazdasági és társadalmi szerepe

Az egészségügyi szakértők és gazdasági elemzők is hangsúlyozzák, hogy a kikapcsolódást segítő ágazatok – mint a turizmus, a sport és a szórakoztatóipar – egyre nagyobb jelentőséggel bírnak. Az ilyen ágazatok nemcsak az egyéni jóllétet támogatják, hanem jelentős gazdasági hasznot is hoznak, hozzájárulva a GDP növekedéséhez és a munkaerőpiac bővüléséhez.

Az aktív szabadidő eltöltést segíthetik olyan programok, mint a 2025-től az Aktív Magyarország Államtitkárság kezdeményezése alapján megvalósuló újabb szabadidő sportolási lehetőségeket támogató infrastruktúrára fejlesztés, valamint a SZÉP-kártya új zsebe, Aktív Magyarok zseb, amely kifejezetten csak az aktív életmóddal kapcsolatos szolgáltatásokra felhasználható. A kezdeményezések a hétköznapi szabadidős sportot, az aktív kikapcsolódást és a turizmust is igyekeznek népszerűsíteni.

(VIA)