A hibrid egészségügy jövője: a magán és állami rendszer kombinációja lehet a kulcs

Az elmúlt évtizedben robbanásszerűen nőtt a magán-egészségbiztosítás iránti kereslet Magyarországon. Egyre több munkáltató kínálja juttatásként, a magánszemélyek pedig gyorsabb, személyre szabottabb ellátás reményében választják. Mindez azonban nem mentes a buktatóktól: a díjemelések, a szerződésbontások, valamint a túlhasználat és az elvárások félreértése mind veszélyeztetik a rendszer fenntarthatóságát. Hogyan lehetne a magán és állami egészségügyet úgy kombinálni, hogy valóban mindenki nyerjen?

A hibrid modell előnyei: állami és magánellátás együtt

Laskóy Ágnes, a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt. tőkepiaci és biztosítási szakértője a Propellernek elmondta:

Az elmúlt években Magyarországon rendkívül gyorsan terjedt a szolgáltatás-finanszírozású (magán) egészségbiztosítás: ma már több mint egymillió ember veszi igénybe ezt a biztosításalapú magánegészségügyi szolgáltatást. A cégek számára kedvező adózási feltételek, rugalmas és költséghatékony megoldások jellemzik, míg a munkavállalók és magánszemélyek számára a gyors és minőségi ellátás, a hálapénz elkerülése és az egészségmegőrzés kerültek előtérbe. A magánegészségügy és az állami rendszer közötti együttműködés hosszabb távon fontos fejlődési irány lehet. Saját tapasztalatom alapján meggyőződéssel állíthatom: a hibrid modell – azaz az állami és magánszolgáltatások tudatos kombinálása – jelenleg a legbiztonságosabb, leggyorsabb és orvosszakmailag is legmegbízhatóbb megoldás

A trendek azt mutatják, hogy az egészségbiztosítás egyre inkább a vállalati juttatások természetes elemévé válik. Ennek eredményeként a prevenció, a minőségi ellátás és a biztosítási konstrukciók egyre szorosabban fonódnak össze, ez pedig hosszú távon a hazai egészségügyi rendszer fejlődését is segítheti. Mindezen pozitívumok mögött ugyanakkor komoly biztosítói szakmai munka áll. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján a biztosítók finom hangolták kockázatvállalási gyakorlataikat, jelentős infláció feletti díjemeléseket hajtottak végre, ezek pedig nem ritkán csalódást okoznak. “Tanácsadóként mindkét oldal – ügyfél és biztosító – működését figyelemmel kísérem. Az egyik legfontosabb probléma, hogy az emberek fejében még nem alakult ki a helyes kép erről a szolgáltatástípusról. Sok ügyfelem csalódott, amikor a biztosító akár 30–40%-os éves díjemelést hajt végre, vagy amikor a szerződést egyoldalúan megszünteti. Ahhoz, hogy a gondolkodásmódot elkezdjük formálni, fontos mindenekelőtt a fejekben rendet tenni: az egészségbiztosítás nem egyenlő az egészségpénztárral. Utóbbi esetében a befizetett összeget jellemzően el lehet költeni egészségügyi célokra, adóvisszatérítéssel. Az egészségbiztosítás viszont egy kockázatvállalási konstrukció, ahol sok szakember (tanácsadó, ügyfélszolgálat, fejlesztők, orvosi hálózat, adminisztráció, biztosító) munkája és költsége épül be a rendszerbe, de egy komolyabb betegség esetén akár a sokszorosát fizetheti ki a biztosító, mint amit valaha befizettünk” – hangsúlyozza a szakértő. A Casco biztosításhoz hasonlóan itt sem az a cél, hogy “megtérüljön” a befizetés – visszakapjuk a befizetett pénzünket – hanem az, hogy a váratlan egészségügyi problémák esetén biztonságban legyünk és mielőbb ellássanak. “Ha például egy rossz mozdulat miatt sürgőssé válik az MR-vizsgálat, amit esetleg egy arthroszkópos műtét követ, a biztosítás azonnali segítséget jelenthet. Ugyanez érvényes az ilyen esetekhez tartozó többszöri szakorvosi vizsgálatra, EKG-ra, vérvételre – mindezek piaci árát egyszerre egy átlagember ritkán tudná önerőből finanszírozni. A Casco-t sem azért fizetjük, hogy összetörjük az autónkat, hanem amikor megtörtént a baleset, fedezve legyenek a költségek” – teszi hozzá Laskóy Ágnes.

Sokan félreértik az egészségbiztosítás működési modelljét. A biztosítással rendelkezők egy része minden apró tünettel orvoshoz fordul, hiszen el akarják költeni a befizetett pénzüket, ha már befizették, többnyire olyan panaszokkal is, amelyek miatt korábban nem fordultak volna orvoshoz. Ez az ún. felesleges túlhasználat növeli a biztosítók kockázatát, és hozzájárul a biztosítási árak emelkedéséhez is. Ennek következtében a biztosítók egyre szigorúbb kockázatkezelési szabályokat vezetnek be, növekszik az adminisztráció, és egyre több feltételt szabnak a térítéshez, és szabályozzák a kockázatvállalást.

Az elmúlt évtized során megtapasztaltam, hogy az emberek ugyan fokozatosan megtanulták használni a privát egészségbiztosításukat, de sokan még mindig nem értik, hogy miként lehetne azt optimálisan, akár az állami rendszerrel együtt, hibrid módon alkalmazni. Továbbá azt is fontos elismerni, hogy az állami egészségügy bizonyos területeken hatalmas fejlődésen ment keresztül: a leletkezelés, időpontfoglalás vagy épp az alapellátás minősége sokat javult, még akkor is, ha sokan ezt nem így látják, vagy épp politikai alapon támadják

– mondja a biztosítási szakértő.

“Természetesen nem minden esetben tudunk az állami ellátásra támaszkodni: például egy szívultrahangra hónapokat kell várni, ami adott helyzetben súlyos következményekkel járhat, tehát, ha életben szeretnénk maradni, akkor magánellátást veszünk igénybe. Ugyanakkor a magánellátásban ez a vizsgálat leginkább csak szakorvosi konzultációval együtt érhető el, így jelentős többletköltséget jelenthet.”

Ügyféledukáció: a fenntartható rendszer kulcsa

A magán-egészségbiztosítás működésének megértéséhez elengedhetetlen tisztázni a felek elvárásait és szerepét. Gyakran nem rosszindulat vagy hibás teljesítés okozza a konfliktusokat, hanem az eltérő gondolkodásmód és az, hogy az ügyfelek másképp értelmezik a szolgáltatás célját, mint a biztosítók. “Tucatnyi olyan konkrét esetet láttam, amely világossá teszi: sem a biztosító, sem az ügyfél nem hibás, csupán más logikát követnek. Bár egyre több biztosító jelenik meg a piacon ezzel a termékkel, ez a szegmens még mindig nem a legjövedelmezőbb üzleti területük. Az egészségbiztosítás jó működtetéséhez hosszú út vezet, amelynek egyik legfontosabb tényezője az ügyféledukáció. El kell fogadtatni, hogy ez egy biztosítási termék, nem egy egyenlegalapú egészségügyi költőszámla. A biztosítók részéről pedig rengeteg türelemre, termékfejlesztésre, invesztícióra van szükség, ami egy további kockázatot jelent.”

Bár az állami rendszer sokat fejlődött, a valódi biztonságos, egészségtudatos megoldás hosszú távon a hibrid modell lehet (privát államival kombinálva), ennek kialakításához pedig elengedhetetlen a tudatos gondolkodás, az edukáció, és a felelős felhasználói magatartás, ami az alapja lehet egy egészségesebb társadalomnak. “Így talán az egyes egészséggel kapcsolatos nemzetközi statisztikákban nem az utolsó harmadban kullognánk, miközben az orvosaink képzettségük és tudásuk alapján az élmezőnyben vannak” – mondja Laskóy Ágnes.

A biztosítási rovat szakmai partnere a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.