Korn Anita: Ruhastory – A kiégéstől mentette meg a vállalkozása

Korn Anita az EmpowerHer Balatonon a testkép, divat és fenntarthatóság témakörében vesz részt egy kerekasztal-beszélgetésen, amelyen szó lesz a tudatos fogyasztásról, az etikus divatról, valamint a pozitív testkép kialakításáról is.

Korn Anita kislánya érkezéséig főszerkesztőként és kreatív producerként dolgozott a legnépszerűbb hazai televízióműsorokban, de közben nagyon fontos üggyé vált számára a fenntartható(bb) divat. Megalapította a Ruhastoryt, ami mára a tudatos öltözködés és a magyar tervezők egyik legfontosabb platformja lett a YouTube-on és az Instagramon.

“A tévézés hatalmas szerelem, de borzasztóan bedarál, hiszen amikor egyik műsor után jön a másik, valójában levegővételnyi szünet sincs. Arról szólt az elmúlt 20 évem, hogy bár szépen haladtam előre a ranglétrán, sem időm, sem energiám nem volt semmire a tévézésen kívül. Közben persze egyre többször éreztem kiégés közeli állapotot, ezzel együtt pedig azt, hogy valami másra is szükségem van. Rengetegen egyensúlyoznak a kiégés határán, éppen ezért olyan fontos, hogy felismerjük a jeleket és változtassunk.

Én is ezt tettem: egyszerűen végiggondoltam, hogy mi érdekel még. Mivel nagyon szeretem a művészetet, a divatot, így adta magát a MOME és a design menedzser szak másoddiplomás képzése, ami kitágította a világom.

A tanulás önmagában is sokat ad, így aztán nem bántam, hogy olyasvalamit kezdtem el tanulni, amiről fogalmam sem volt, kezdek-e vele bármit a jövőben. Végül kezdtem. A kommunikációs és tévés tapasztalatom jól kiegészítette azt, amit a MOME-n tanultam: ebből született meg a Ruhastory, amit ma már egy vállalkozásnak nevezhetek, de valójában egy szerelemprojektként indult azért, hogy ne égjek ki totálisan” – mesél a kezdetekről Korn Anita a Nuus magazinnak.

Anyukája mutatta a jó példát

A divat gyerekkorától érdekelte. Volt előtte egy jó példa: az anyukája, aki nagyon szeretett öltözködni és csinosan is öltözködik a mai napig. Anita az első keresetéből egyedi ruhákat vásárolt, és utána is mindig kereste a magyar tervezői darabokat. Azóta sem tért le erről az útról, csak kibővítette: megérintette a fenntartható divat témája, amire a Ruhastory is épül.

“A divat meg a művészet mindig fontos volt számomra. Ez a kettő összekapcsolódott a MOME-n és mellé megtalált a fenntarthatóság témája. Több szuper tanárom volt – az egyik Germán Kinga -, aki nagyon sokat foglalkozott az óráin ezzel a témakörrel, és azzal, hogy nem áll meg a fenntarthatóság ott, hogy szelektíven gyűjtjük a szemetet. Elkezdtem kutatni a területet és végül ezt választottam szakdolgozati témának.

2017-et írtunk ekkor, a fenntarthatóbb divattal pedig nem sokan foglalkoztak még itthon, olyannyira, hogy még a vizsgabizottságban is akadt, aki furcsán nézett rám, mi ez a téma.

Ehhez képest most már szerencsére rengeteg platformon hallani arról, hogy a divatipar szennyező, és egyáltalán miért fontos az, hogy mennyi és milyen minőségű ruha van a gardróbunkban. Én is sokat kommunikálok erről, de fontosnak tartom, hogy ne bűntudatot keltve tegyem ezt. Mivel a tévéből jövök, kreatív szakember vagyok, pontosan tudom, hogy mi az, ami könnyebben eljut a nézőközönséghez.

Ezért lett a Ruhastory alapötlete az, hogy magyar tervezők mellett ismert emberek is szólaljanak meg, ők is mutassák meg a gardróbjuk féltett kincseit.

Azt gondolom, hogy minden szekrényben van legalább egy olyan darab, aminek története van, amihez valamiért kötődünk, és nem akarjuk kidobni. Így aztán nem is lesz belőle ruhaszemét. Ezzel máris eljutottunk a fenntartható(bb) divat témájához. Aki azt mondja, hogy nem ért ehhez, vagy nem érdekli, azzal is el lehet valamilyen módon erről a témáról beszélgetni, mert valójában tényleg mindenki érintett” – mondja lelkesen Anita. 

Kiszámíthatatlan, hogy mit hoz a jövő

Arra viszont nehéz válaszolni, hogy hazánkban jelenleg a lakosságnak mik a gondolatai erről a témáról és mit építenek be az életükbe. Úgy 7-8 éve még az volt prognózis, hogy 2027-re át fogja venni a second hand és a vintage piac a fast fashion helyét, tehát sokkal nagyobb lesz a kereslet a másodkézből szerzett darabokra, mint például a fast fashion ruhákra. Ez azóta már megdőlt, hiszen időközben megjelent az ultra fast fashion is, ami még olcsóbb, még több, még rosszabb minőségű ruhával és más termékekkel árasztja el a földet. 

“Sajnos mindig jön valami, ami ellen küzdeni kell, ilyen most például a Temu, a Shein és társaik. Ezek az ultra fast fashion cégek borzasztóan károsak a bolygónkra nézve. Közben nem szabad elfelejteni azt sem, hogy milyen a gazdasági helyzet. Hiszen a divat szociális kérdés is. Sokszor elmondom, amikor előadást vagy kerekasztal-beszélgetést tartok, hogy senkit nem lehet azért elítélni, mert például egy ultra fast fashion oldalról rendel magának ruhát. Ha valaki egész gyerekkorában a tesója levetett darabjait kapta csak meg, akkor teljesen jogos az igénye, hogy felnőttként szeretne magának új ruhákat venni. És az a legkézenfekvőbb, legolcsóbb megoldás, ha bemegy egy fast fashion üzletbe, vagy rendel egy ilyen oldalról. Legalábbis rövidtávon. Ha hosszútávon nézzük, már nem biztos, hogy olyan olcsók ezek a megoldások… Szóval ez egy nagyon összetett kérdés.

Az viszont már nem kérdés, hogy szükség van az edukációra, és arra is, hogy ismert emberek kommunikáljanak arról, hogy ők is hordanak használt ruhákat és nem ciki vintage darabokat felvenni. Meg kell ismertetni az emberekkel, hogy minőségi, szép, jó állapotú second hand darabokhoz is hozzá tudnak jutni.

A weboldalamat épp azért indítottam el, hogy még mélyebben edukáljam az embereket erről, na és a magyar tervezőkről. Vannak olyan videós csomagok, tudástárak, amik arról szólnak, hogyan tudsz tudatosabban, az alkatodnak megfelelő ruhát választani, hogyan tudsz elkezdeni egy bolygóbarátabb gardróbot felépíteni, vagy éppen várandósan hogyan tudsz úgy öltözködni, hogy nem vásárolsz össze-vissza kismama ruhákat. Ezt egyébként a saját példámon keresztül mutatom be, hisz a terhességem alatt én nem vettem egy darab kismama ruhát sem. Emellett igyekszem népszerűsíteni azt, hogy meg lehet javíttatni is a ruhákat, csak kell egy jó varrónő vagy javítóműhely, ahová bizalommal fordulhatunk.

Szeretném visszahozni a köztudatba, hogy a ruhának értéke van, és ne egy eldobható, olcsó holmiként gondoljunk rá. Persze ilyenkor jönnek a kommentek, hogy a varrónő drága, néha drágább, mint egy új darabot venni.

Nyilván, ők is emberek, van egy órabérük, dolgoznak, ott ülnek a varrógép fölött. Sajnos nem gondoljuk végig, hogy ez mennyi munkával jár, és ennek mi az értéke. Pont azért nem gondoljuk végig, mert azt látjuk, hogy bemegyünk a boltba és kapunk egy ruhát háromezerért. Így aztán nyugodtan lecserélhetjük akár háromhetente is a gardróbunk, hiszen nagyon olcsón hozzájuthatunk a legújabb, aktuális divat szerinti darabokhoz. Csak épp milyen minőségűek ezek a darabok, és milyen áron készülnek el. Elég egyértelmű: ilyen olcsón csak úgy lehet elkészíteni ezeket a ruhákat, ha a varrónők (mert ők zömében nők) éhbérért dolgoznak, silány minőségű textilekkel. Egy kicsit át kell állítani az agyunkat” – vázolja Anita. 

Kerekasztal-beszélgetés a fenntartható(bb) divatról

A Ruhastory megálmodója az EmpowerHER Balaton női üzleti konferencián is bemutatkozik szeptember 28-án, Balatonalmádiban. Anita nagyon hisz a női energiákban, és abban, hogy ha többen összefognak, akkor különleges módon tudják támogatni egymást, akár épp akkor, amikor egy vállalkozást indítanak. 

“Engem rengeteg nő támogat. A Ruhastory weboldal elindulásában is több nő vett részt. Például a projektmenedzserem, Barna Anett Petra, aki nélkül nem is működött volna mindez. Az a tapasztalatom, hogy amikor a nők összefognak és elkezdenek együtt dolgozni, akkor abban különleges erő van. Több lelkesedést visznek a munkába, talán egy kicsit finomabban is tudnak egymással bánni és jobban tudnak rezonálni egymásra.

Ami a vállalkozást illeti: biztonsági játékosnak tartom magam, így másnak sem tanácsolnám azt, hogy ugorjon fejest a semmibe.

Úgy látom, hogy az a modell sokaknál bevált, ami az én utam is lett: egy munka, főállás mellett elkezdeni tanulni, majd vállalkozni. Nem adni fel a “biztosat”, de mellette építeni azt, amiben igazán hiszünk. Akkor lehet nyugodtan csinálni a szerelemprojektet, és akkor lehet igazán jól foglalkozni valamivel, ha nem görcsölünk rá. Szerintem nálam azért működött ennyire, mert nem volt rajtam az a stressz, hogy ebből kell pénzt keresnem.

Persze erre nincs egységes, biztos recept, mert van, hogy egyszerűen máshogy hozza az élet, vagy jön egy kényszerhelyzet, amiben az a megoldás, hogy elindul egy vállalkozás.

Nálam organikusan épült fel az Instagram oldal és a YouTube csatorna úgy, hogy egészen mostanáig semmilyen hirdetés nem volt rajta. A tudatos építkezés csak a weboldal indulásával kezdődött el. Azt nem mondhatom, hogy ebben a vállalkozói létben nincs pörgés, vagy épp hosszúra nyúlt munkanapok, de a szabadság, ami vele jár mindenért kompenzál. Alapvetően az volt a hosszú távú célom, hogy a saját magam ura legyek. Ez csak erősödött bennem azzal az élethelyzettel, hogy nagyon sokat vártam a kislányomra, és most, hogy már másfél éve velünk van, nem akarom, hogy csak nagy ritkán lássa az anyukáját. Így pedig megtehetem, hogy rugalmasan osztom be az időm: lefektetem őt este, és utána még dolgozom. Egy olyan ügyért, ami az ő jövőjéről is szólt” – részletezi Korn Anita, a Ruhastory tulajdonosa.

Az EmpowerHer Balatonra (2024. szeptember 27-28., Balatonalmádi, Magtár) – ahol Korn Anitával is találkozhat – IDE KATTINTVA tud jegyet vásárolni.