Minden, amit a casco biztosításról tudni érdemes!

Ahogy beköszönt az ősz és közeledik a tél, az autósok számára nemcsak a korai sötétedés jelent kihívást, hanem az egyre kiszámíthatatlanabb időjárás is. A csúszós utak, a köd, a szél, a jég és a hirtelen havazás mind növelik a balesetek kockázatát. A magyar autósok többsége csak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást fizeti, és a casco-ra nem gondol: drága, úgysem történik baj – hangzik a gyakori érv. Ám amikor bekövetkezik a váratlan kár, máris felértékelődik a fedezet. Samuné Borbély Tímea, a Hungarikum Biztosítási Alkusz  üzletágvezetője szerint a casco valódi biztonsági háló, amelynek értékét csak az érti meg, aki már átélt káreseményt.

Mi a különbség a casco és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás között?

A kötelező biztosítás és a casco közötti különbséget sokan nem értik pontosan, így előfordul, hogy amikor kár éri a gépjárművet, csalódással tapasztalja az autós: nincs rá fedezet. Samuné Tímea a Propellernek adott interjúban hangsúlyozta, az edukáció kulcsfontosságú, mert

a kötelező biztosítás a másnak okozott károk megtérítésére szolgál, a casco pedig a saját járművünkben keletkezett károkat téríti meg

A kötelezőt a törvény írja elő, a casco viszont opcionális. 

A casco lényege és a kockázatvállalás

Míg a kötelező felelősségbiztosítás (KGFB) minden autós számára előírás, és csak a másik félnek okozott kárt téríti, addig a casco teljesen más logikán alapul: önrészesedést tartalmaz, és a saját autónkban keletkezett károkat fedezi. „A casco biztosítás opcionális, tehát senki számára sem kötelező. Az ügyfél tesz ajánlatot a biztosítónak, amelynek 15 napja van, hogy befogadja vagy elutasítsa azt. Ez nem automatikus” – emelte ki a Hungarikum Biztosítási Alkusz vagyonbiztosításiüzletágvezetője. A biztosítók kockázatvállalási alapelvek alapján döntenek, például az autó kategóriája, teljesítménye, az ügyfél előélete, vagyis kárstatisztikája is számít.

Önrésszel ösztönöznek a felelősségre

Míg a kötelezőnél nincs önrész, a casco-nál mindig van. „Ez arra szolgál, hogy az ügyfél is szerepet vállaljon a kárviselésben, érdekelt legyen abban, hogy megelőzze a kárt. Ha káresemény történik, a biztosító levonja az önrészt” – mondta a szakértő. 

Az avulás fogalma

Az ügyfelek sokszor sérelmezik, ha egy kár után nem vadonatúj alkatrészeket kapnak a régebbi autójukhoz. „Nem gazdagodhatsz a káron” – hangsúlyozta a szakértő. Egy 15 éves gépjármű esetén a biztosító az akkori állapotot köteles visszaállítani, nem pedig új értéket teremteni. Ezt hívják avulásnak, amelyet ki lehet váltani bontott vagy utángyártott alkatrészek használatával.

Szélvédők és jégkárok – a leggyakoribb esetek

A biztosítók statisztikái egyértelműen mutatják, mely káresemények fordulnak elő leggyakrabban, és ezeknél különösen fontos a casco fedezete. Magyarországon a leggyakoribb casco-kár a szélvédő sérülése. „Most már a biztosítók szélvédőjavítást is finanszíroznak. Egy kavicsfelverődés javítása körülbelül harmincezer forint, és ezt önrész nélkül kifizeti a biztosító. A csere esetén viszont önrész vonatkozik rá. Nyáron különösen veszélyesek a hőingadozások: a napsütés felmelegíti az üveget, a belső klíma pedig hirtelen lehűti, amitől a meglévő kavicsfelverődésből könnyen továbbrepedés lehet. Az ügyfelek sokszor már későn gondolnak a repedés kiküszöbölésére, pedig egy gyors javítással megelőzhették volna a drága szélvédőcserét”.  A másik jellemző kár a jégeső. „Ha jön egy jégeső és szétveri az autómat, akár totálkáros is lehet. Na, akkor jön képbe a casco, és egy ilyen kárt csak a casco fog fedezni.”

Miért ilyen alacsony a casco aránya?

Magyarországon a casco biztosítások aránya mindössze 10 százalék körül mozog, ami jóval alacsonyabb az ideálisnál. Samuné Borbély Tímea szerint sok ügyfél tévesen ítéli meg a biztosítás jelentőségét. Az ügyfelek gyakran csak addig tartják fenn a casco-t, amíg a lízing tart, utána viszont azonnal felmondják. Pedig a tudatosság ezen a területen különösen fontos, hiszen a covid utáni időszakban az alkatrészek és a javítási díjak drasztikusan megemelkedtek, így egy kisebb sérülés is könnyedén több százezer forintos terhet róhat a tulajdonosra.

Nem az ár a lényeg

Olcsó húsnak híg a leve. Lehet, hogy egy biztosító olcsóbb casco-t kínál, de a szolgáltatási színvonala is alacsonyabb lesz

– figyelmeztetett a szakértő. A részfedezetek (például a csak lopás elleni casco) sokkal kevesebbet nyújtanak, mint a teljes körű. Az üzletágvezető ezért minden ügyfélnek azt javasolja, hogy a szolgáltatás pontos tartalmára figyeljen, ne csak a díjra.

A casco biztosítás tehát nem luxus, hanem egy olyan biztonsági háló, amely kár esetén több milliós terhet vehet le az autós válláról. „A casco értékét akkor érzi meg az ügyfél, amikor baj történik” – zárta gondolatait Samuné Borbély Tímea.

A cikk szakmai partnere a Hungarikum Biztosítási Alkusz Zrt.