Külföld
Na ne, a japánok ismét bálnára fognak vadászni?
A szigetország még idén felrúgja a nemzetközi egyezményt.
Japán pedzegeti, hogy 2019 júliusától ismét engedélyezné a bálnavadászatot, kilépve a nemzetközi egyezményből. Három évtized után tett erre utaló bejelentést a szigetország kormánya, amit máris nagy felzúdulás követett.
Az 1986-ban keltezett megállapodást Yoshihide Suga szerint ideje felülbírálni. A kormányszóvivő szerint a kereskedelmi célú bálnavadászat tiltásásával szembe kell szállni. Az ázsiai állam flottája a japán vizekre korlátozná a vadászatokat, viszont „cserébe” véget vetne az éves déltengeri expedícióinak, mely Tokió és Canberra közt állandó feszültségforrást jelentett.
Még idén értesítik az illetékeseket a döntésről, így annak eredménye nagyjából nyárra lesz érezhető. A 89 tagot számláló szövetség több résztvevőjét rosszul érintette a japán szándék bejelentése – az ausztrál vezetőség és a környezetvédők máris felkapták a vizet.
A nemzetközi egyezmény egy, a bolygónkon átívelő együttműködés, és megléte kulcsfontosságú a bálnák védelmében.
áll a csalódott ausztrál miniszterek közös nyilatkozatában, akik a világméretű felelősséget is felróják.
Akárcsak a japán Greenpeace, akik szerint a bejelentés időzítése is jelzi – a felelősök meg akarták úszni a felzúdulást:
Évvégén akarták gyorsan átnyomni ezt, arra számítva, hogy a sajtó úgysem kapja fel – de tévedtek, a világ szeme rajtuk van!
figyelmeztet Sam Annesley igazgató, aki szerint inkább a tengeri ökoszisztéma védelmén kellene a szigetországnak dolgoznia, ahelyett hogy vízi emlősöket öl halomra.
A túlhalászás és a modern módszerek miatt még nem tértek magukhoz a védett fajok. Főleg a nagytestű bálnák – kék, barázdás és tőkebálna – populációi nem tudtak helyreállni.
Az Austalian Marine Conversation viszont üdvözli a másik döntést, mely szerint az antarktiszi vizekre irányuló „expedíciók” megszűnnek.
Évtizedek óta küzdünk a flottájukkal emiatt. Édesbús győzelem ez így, hogy viszont a saját tengerükből nyakló nélkül fogják majd ki a bálnákat.
A japánok azzal érvelnek, hogy az IWC eredetileg ideiglenesnek íródott, most viszont lehetőség volna már a fenntartható halászatra. A proteinforráson túl a zsákmány melléktermékeinek is jó piaca van az ázsiai országban; míg a ’60-as években még évi 200 ezer tonna bálnahús került a tányérjaikra, addig mára csak ötezer ez az érték. Nem csak Japán ágál a tilalom ellen – csatlakoztak ahhoz a sorhoz, melyet Izland és Norvégia kezdett el, említi meg a Guardian.
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
