Minél csúnyább a kutya, annál nagyobb az imádat – De miért?

Minden év júniusában Kalifornia állam Petaluma városában sor kerül a világ legcsúnyább kutyája versenyre, ahol a zsűri olyan jelölteket értékel, akik – finoman szólva – nem a hagyományos szépségideál szerint lettek megformálva. Csúnya kutyák, akiknek mégis sikerül az emberek szívét megdobogtatniuk. De hogyan lehetséges ez?

Az osztrák zoológus, Konrad Lorenz szerint a gyermeki jegyek, mint a nagy szemek, nagy fejek és puha testek iránti vonzalom evolúciós alkalmazkodás, ami biztosítja, hogy a felnőttek gondoskodjanak utódaikról, ezzel garantálva fajuk túlélését. Ezt a jelenséget Lorenz „baby schema”-nak, azaz babasémának nevezte el 1943-ban. Egyes kutatások szerint ezek a gyermeki vonások növelik az emberek védelmező magatartását és csökkentik az agressziót az utódokkal szemben – írja a BBC.

A csúnya-kutya szeretetre van tudományos magyarázat

2014-ben Marta Borgi és kollégái tanulmánya kimutatta, hogy a „cukiság” fogalma mélyen gyökerezik bennünk és már nagyon fiatal korban kialakul. Hároméves korukban a gyerekek már előnyben részesítik azokat az állatokat és embereket, akiknek nagy szemeik, gombóc orruk és kerek arcuk van. A csúnyácskább állatok, mint például a véznaujjú maki vagy a bulldog olyan extrém külsővel rendelkeznek, hogy azonnal előcsalogatja az ember protektív énjét. Hiszen igencsak úgy festenek, mint akik védelemre szorulnak.

Divatba jött a cuki-csúf

Rowena Packer, a Londoni Királyi Állatorvosi Főiskola oktatója szerint az „csúf-cuki” dolog manapság nagyon divatos. Ez részben a közösségi média által vezérelt, ahol számos híresség mutogatja francia bulldogját vagy mopszát az Instagramon. Azonban vannak komoly állatjóléti aggodalmak ezzel a trenddel kapcsolatban. Az állatorvosok arra ösztönzik az embereket, hogy ne válasszanak lapos orrú kutyafajtát, mert ezek komoly egészségügyi problémákkal küzdenek. A túltenyésztett mopszok és francia bulldogok légzési nehézségekkel, ismétlődő bőrfertőzésekkel és szemproblémákkal küzdhetnek. Egy 2022-es tanulmány kimutatta, hogy az Egyesült Királyságban a mopszok majdnem kétszer nagyobb valószínűséggel szenvednek egy vagy több egészségügyi problémától, mint más fajták.

A genetikai sokszínűség hiánya és a jövő

A genetikai sokféleség kulcsfontosságú, mert annak hiányában a káros tulajdonságok és betegségek gyorsan elterjedhetnek egy populációban, ami végül ártalmas lehet az állatokra, vagy akár a kihalásukhoz is vezethet. Egy 2016-os elemzés, amely 102 regisztrált angol bulldogot vizsgált, kimutatta, hogy alig van genetikai változatosságuk mind az anyai, mind az apai vonalukban. Beleértve a genetikájuk azon részét is, amely a normális immunválaszokat szabályozó géneket tartalmazza.

Tehát, miközben az ilyen bolondos jellemzők, mint a kidülledő szemek és a ráncos arcok mosolyt csalhatnak az arcunkra, talán érdemes újragondolnunk az „csúf-cuki” háziállatok iránti megszállottságunkat.

(via)