Külföld
A fast fashion márkák kényszermunkával varratnak, hogy te olcsón vásárolj
Az Remake nevű független divatfigyelő szervezet felmérése szerint számos nagy ruházati cég környezetvédelmi, emberi jogi és egyenlőségi gyakorlatai katasztrofálisak. A vizsgálat során kiderült, hogy olyan a fast fasion márkák, mint a Temu, a SKIMS és a Fashion Nova, nulla pontot értek el.
Kína keleti partján, a Zhejiang tartományban található egyik gyárban két nagy halom kidobott pamutruházat és ágynemű várja sorsát a műhely padlóján. A munkások ezeket a ruhadarabokat aprítógépekbe adagolják a Wenzhou Tiancheng Textilvállalat újrahasznosítási erőfeszítéseinek részeként. (Ez Kína egyik legnagyobb pamut-újrahasznosító üzeme.) De mindezek ellenére, a textilhulladék globális problémája továbbra is égető a fast fashion márkák miatt.
Kína, a világ legnagyobb textilgyártója és fogyasztója, különösen súlyos problémával néz szembe. A kormányzati statisztikák szerint évente több mint 26 millió tonna ruházatot dobnak ki, amelynek nagy része szemétlerakókban végzi. Az olyan gyárak, mint a Wenzhou Tiancheng, alig tudnak jelentős változást elérni. Különösen egy olyan piacon, amelyet a fast fashion márkák uralnak. Olcsó, nem újrahasznosítható szintetikus ruházat, amely hozzájárul a szennyezéshez és a klímaváltozáshoz – írja az euronews.com
Az olyan e-kereskedelmi óriások, mint a Shein és a Temu, tovább súlyosbítják a helyzetet. Mivel Kína az egyik legnagyobb fast fashin termék előállító, több mint 150 országban értékesítik termékeiket.
A körforgásos fenntarthatóság szükségessége
Shaway Yeh divatszakértő szerint a kínai ruházati márkák esetében „körforgásos fenntarthatóságra” van szükség, amely azt jelenti, hogy teljesen el kell kerülni a hulladék keletkezését. „Ezt újrahasznosítható anyagok használatával kell kezdeni, és így minden textilhulladék újrahasznosítható” – mondta.
Ez azonban távoli cél. A kínai kormány adatai szerint csak a textíliák körülbelül 20%-át hasznosítják újra, és szinte mindegyik pamut. A kínai pamut azonban szintén vitatott. Claudia Bennett, a Human Rights Foundation nonprofit szervezet munkatársa szerint a pamut nagy része a Hszincsiang tartományban kényszermunkával termeltetett, ujgur etnikai kisebbség által.
„A világ minden ötödik pamutruházata ujgur kényszermunkával kapcsolatos” – mondta Bennett.
Májusban az Egyesült Államok betiltotta 26 kínai pamutkereskedő és raktár importját, hogy elkerüljék ezt. Az ellátási lánc átláthatatlansága miatt azonban az ujgur pamut más országokban készült ruhákba is bekerülhet, amelyek nem viselik a „Kínában készült” címkét.
Gyenge pontszámok a nagy fast fashion márkák
Kína élen jár az elektromos autók és a villamosított tömegközlekedés terén, és célul tűzte ki a szén-dioxid-semlegesség elérését is 2060-ra. Azonban a fastion márkák és a textil-újrahasznosításának előmozdításában elmarad. A Remake jelentése szerint a legismertebb márkák körében alig van elszámoltathatóság.
A csoport a Sheinnek (ami simán megkopaszt téged), amely online piac terén mintegy 6000 kínai ruhagyár termékeit kínálja, mindössze 6 pontot adott a lehetséges 150-ből. A Temu, amelyről szörnyű dolog derült ki és az amerikai SKIMS, valamint a Fashion Nova nulla pontot kaptak. Az Everlane volt a legjobb eredményt elérő márka, 40 ponttal, amelynek fele a fenntarthatósági gyakorlatokért járt.
A hazai politika nehézségei
Kínában tilos a használt ruhákból újrahasznosított pamutot új ruhadarabok előállítására felhasználni. Ezt a szabályt eredetileg a szennyezett anyagok újrahasznosításával foglalkozó illegális kínai vállalkozások visszaszorítása érdekében hozták. Azonban ez azt is jelenti, hogy a Wenzhou Tiancheng gyárban, a használt ruhákból előállított nagy mennyiségű pamutfonalat csak exportra lehet értékesíteni, főként Európába.
Tovább rontja a helyzetet, hogy sok kínai fogyasztó nem hajlandó használt cikkeket vásárolni, amit a Wenzhou-i gyár értékesítési igazgatója, Kowen Tang, a növekvő háztartási jövedelmeknek tulajdonít. „Új ruhákat akarnak venni, csak új dolgokat” – mondja a használt vásárlással kapcsolatos stigmatizációról.
Ahogy a divatipar egyre inkább szembesül környezeti és etikai felelősségeivel, ezek a megállapítások sürgető változtatások és átláthatóság szükségességére hívják fel a figyelmet a szektorban. Egyre több újrahasznosított ruhákkal dolgozó márka jelent meg a piacon, de egyelőre még nem tudják kellően divatossá tenni a fast fashion márkák hadával szemben.
(via)
Válasz vagy komment írása
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
