Ezért lehetnek vesztesek a nők az öregedés elkerülésében

Napjainkban az emberi élettartam meghosszabbítása több milliárdot jelentő iparág, bármely országról legyen szó. Az öregedés kitolását a modern történelem leglenyűgözőbb tudományos kihívásaként emlegetik.

Azonban, ha bármikor felfedeznek egy gyógyszert a hosszú élettartam elérésére, egy dolog biztosnak tűnik: elég valószínűtlen, hogy hat a nőkre. Az pedig szinte elképzelhetetlen, hogy az anyákra is hatással legyen – írta meg a theguardian.com.

Ennek az oka pedig az, hogy a szakértők szerint a laboratóriumokban a ketrecek világszerte hím fehér egerekkel vannak tele, nőstény nincs köztük.

Ez komoly probléma, mert a rágcsálók között jelentősek a nemek közötti különbségek – a szűz nőstény egerek és a már utódot világra hozott egerek között pedig még nagyobbak – mondta dr. Steven Austad biológus, a Matuzsálemi Állatkert című bestseller szerzője.

Nem hat a nőstényekre a gyógyszer, vagy még korábban is halnak

Ezen különbségek figyelmen kívül hagyása azt jelenti, nagyon valószínűtlen, hogy egy olyan gyógyszer, amelyet csak hím egereken teszteltek, nőstényekre is hasson, az pedig, hogy olyan nőkre, akik szültek, csupán a vak szerencsének lesz köszönhető.

„Ez egy hatalmas probléma. A nőstény egerekkel kapcsolatos alapos kutatás hiánya azt jelenti, hogy csak úgy  tudjuk, mi működik a hím egereken, hogy a nőstényeket kizárjuk”

– hangsúlyozta dr. Steven Austad.

Az egereknél az élettartamot meghosszabbító gyógyszerek körülbelül 75 százaléka csak hímeken működik. A gyógyszereket ilyen egereken fejlesztették ki, majd később tesztelték azokat mindkét nemen, de kiderült: a nőstények nem reagáltak.

Noha a kutatók tudják, hogy a nőstény egerek másképp reagálnak a gyógyszerekre, mint a hímek, egy tanulmány sem készült olyan külön beavatkozásokról, amelyek a nőknek segíthetnének egészségesebb és hosszabb életet élni.

Akad egy kijózanító példa is 1993-ból, amikor megjelentek az alacsony metionintartalmú étrendről szóló első közlemények. Az eredmények lenyűgözőek voltak: az étrend több mint 40 százalékkal meghosszabbította az életet a patkányoknál. Az 1990-es években számos nyomonkövetési vizsgálatot végeztek, amelyek mindegyike ugyanazt a megdöbbentő eredményt mutatta.

Ezek után 12 évbe telt, mire kiderült, hogy a patkányok minden egyes vizsgálatban kizárólag hímek, s talán jó ötlet lenne nőstényeken is tesztelni a dolgot. Amikor a vizsgálatot újra elvégezték nőstényekkel, kiderült, hogy a hímek éltető étrendje miatt számos nőstény korán elpusztult.

„Az orvosbiológiai és a klinikai kutatásokban valóban mélyreható szexuális elfogultság tapasztalható, amely olyan régre nyúlik vissza, mint az orvosbiológiai kutatások. A férfi test volt az elmúlt 100 évben a biológia alapvonala és ha nem tanulmányozod a női testeket, soha nem fogsz megtudni róluk semmit”

– mondta el Jennifer Garrison, reproduktív egészségre és petefészek-öregedésre szakosodott adjunktus, a Buck Institute for Aging on Aging Research Intézet munkatársa.

Olvasd el ezt is: Megérthetjük, mi áll az öregedés hátterében?

Garrison gyakorlatilag minden hosszú életre vonatkozó kutatást bírált, a nők kudarcát említve. Szerinte ugyanis még az a néhány vizsgálat is, amely tartalmazott szűz nőstény egereket is, figyelmen kívül hagyta az időpontot, amikor ezek az egerek a szaporodási ciklusukban voltak.

„Ezt feltétlenül figyelembe kell venni, mert a nőstények fiziológiája nagyon eltérő a ciklus során – emelte ki. – Ha nem ellenőrizzük, hol tartanak a ciklusukban, akkor az olyan, mintha bekötötte volna a szemét.”

A hosszú élettartam kutatásával kapcsolatosan egy másik probléma is felmerült: akadtak igen ritka esetek, amikor a nőstény egereket megfelelően tanulmányozták. Ugyanakkor kifejezetten úgy döntöttek, olyanokat választanak, amelyek soha nem hoztak létre utódokat. Így figyelmen kívül hagyva a szülés nőstények fiziológiájára gyakorolt ​​többszörös és tartós hatását.

Austad tanulmánya szerint – amely a Frontiers of Aging folyóiratban meg is jelent – ez az egyik oka annak, hogy nem történt nagyobb előrelépés a nők egészséges élettartamának meghosszabbításában. A kutatókat ugyanis nem érdekli a kérdés tanulmányozása.

Senkit sem érdekel a probléma?

„Annyira feltűnő a dolog, hogy komolyabb utánanézésért kiált, de senki nem figyel erre és még mindig megtörténik” – mondta Austad, az Alabamai Egyetem Birminghami Nathan Shock Kiválósági Központjának alapító igazgatója, amely az öregedés alapbiológiájával foglalkozik.

„Nemrég jelent meg egy nagyobb tanulmány, amely azt tette, amit a legtöbb. Egy kísérletet mutatott be, melyben főként hím egerek vettek részt. Majd az apró betűs rész mélyén elrejtette a nőstényekre történt, felületes rápillantást, majd mindkét nemet egyesítették az eredmények. Soha nem utaltak rá, hogy lehet, vagy hogy nincs nemi különbség.”

„Többet kellene költeni arra, hogy megértsük ezeket a nemi különbségeket. Ezáltal olyan gyógyszereket fejlesszünk ki, amelyek mindkét nem számára előnyösek. A nők megérdemlik, hogy komolyan vegyék őket. A tudománynak valóban meg kell változnia, hogy ezt tiszteletben tartsa”

– fogalmazott a szakember.

Olvasd el ezt is: Miért tűnnek fiatalabbnak a mai negyvenesek, mint a Z generációsok?

(Via)