Egyre több fiatal hiszi el egy TikTok videó alapján, hogy valamilyen mentális betegségben szenved

A magyar fiatalok körében terjedő öndiagnózis jelensége rávilágít arra, milyen veszélyes lehet a kritikus gondolkodás hiánya az online térben. Az NMHH által végzett friss kutatás kimutatta, hogy a TikTok-on terjedő videók hatására a magyar fiatalok közel fele hajlamos betegségszorongás tüneteit produkálni. Illetve nem létező mentális betegségeket elképzelni magának vagy másoknak.

A pszichológusok és szakértők egyre gyakrabban találkoznak olyan esetekkel, amikor fiatalok kizárólag online források alapján diagnosztizálják magukat autizmussal vagy ADHD-val. A jelenség arra hívja fel a figyelmet, hogy szükség van a felhasználók edukációjára az álhírek és félrevezető tartalmak felismerése érdekében.

Az NMHH kutatásában 127 középiskolás és egyetemista fiatal vett részt, akik egy fiktív mentális betegségről, a „virtuális identitás disszociációs zavar” (VIDZ) nevű képzeltről néztek meg egy álinfluencer által készített videót. A videó olyan tüneteket mutatott be, mint a közösségi médiára való túlzott reakciók és az online-offline identitás keveredése.

A kutatás eredményei szerint a fiatalok 44%-a elhitte a VIDZ létezését, és felismert magán vagy másokon a tüneteket. Ez a jelenség rámutat, hogy a fiatalok hajlamosak kritika nélkül elfogadni az online látott információkat, főleg, ha azok „szakértőnek” tűnő forrásból származnak.

A kutatás szerint az álbetegségtudat kialakulásához hozzájárulhat, ha a fiatalok olyan virtuális közösségekhez csatlakoznak, ahol az öndiagnózisokat megerősítő információk terjednek. Ezekben a csoportokban a tagok szinte kizárólag olyan nézetekkel találkoznak, amelyek támogatják az öndiagnózist, ami tovább erősíti a helytelen meggyőződéseket. Ez csak tovább erősíti a betegségszorongás tüneteit, ami az élet számos más területére is hatást gyakorol.

A kutatók szerint a tudatos internethasználat oktatása elengedhetetlen. A fiatalok álhírfelismerési készségeinek fejlesztéséhez szükséges, hogy a pedagógusok és a szülők digitális kompetenciáit is erősítsék. Csak így lehet hatékonyan megelőzni, hogy a fiatalok valótlanságokon alapuló öndiagnózisokat állítsanak fel, ami hosszú távon mentális szorongáshoz és betegségtudathoz vezethet.

Tetszett? Akkor olvasd el ezt is!

(via)