Tudomány
Agy működése: ezeket alkalmazd a hatékony tanulásért
Az agy működése mögötti titkok választ adhatnak arra a kérdésre, mi a legjobb mód az agy tanulási képességének növelésére.
Az agy működése valószínűleg sokakat foglalkoztat, akik minél rövidebb idő alatt szeretnének valami újat megtanulni, nagyobb mennyiségű tudást felhalmozni – legyen szó munkáról vagy vizsgákra tanulásról.
A fő kérdés, mi a legjobb mód az agy tanulási képességének növelésére? Az agy működése választ adhat a kérdésre.
Nos, idegtudósok szerint az újdonság és a történetek nagyszerű módjai annak, hogy valamit jól megtanuljunk. Emellett az alvás és a testmozgás is kulcsfontosságú, ha az információk megőrzése és a stressz csökkentése a cél.
Mi a helyzet azonban, ha a hatékony agy működés és információ-feldolgozás titka nem csupán az, hogy sok órát töltsünk tanulással, hanem inkább annak megértése, miként tanulja és idézi fel az információkat az agyunk?
Agy működése – Hogyan tanulhat a legjobban?
A legújabb idegtudományi kutatások abba adnak betekintést, hogyan fogadja el és idézi fel a dolgokat a tizenévesek agya.
Bogdan Draganski, a svájci Insel Egyetemi Kórház kognitív idegtudósa leszögezi: egyszerű trükkök nem igazán vannak az iskolai siker elérésére. Mindenki másként tanul, „egyéni motivációs, figyelmi és kognitív különbségek” játszanak szerepet abban, hogy nem mindenkinek ugyanaz a módszer válik be.
Íme a tudomány álláspontja arról, milyen az agy működése és miként tanul meg komplex információkat.
Az agy működése és a komplex információk
Az agy az emlékeket fizikai szempontból neuronok közötti kapcsolatként tárolja, főként a hippocampusban vagy az amygdala agyi régiókban.
Új emlékek akkor jönnek létre, amikor a neuronok új szinapszisokat alkotnak más neuronokkal, kiépítve neuronális kapcsolatok hálóját. Aktívan kell megőriznünk ezeket az emlékeket, hogy később felidézhessük őket.
A tudósok azonban nem biztosak abban, mi történik az agyban, amikor olyan információkat tanulunk meg, amelyek összetettebbek egyetlen emléknél.
Olvasd el ezt is: Van összefüggés a magas BMI és az agy egészsége között

A sikeres epizodikus memória kialakulását, megszilárdítását és visszakeresését szabályozó mechanizmusok továbbra is megfoghatatlanok – melynek oka az, hogy a tanulás rendkívül összetett folyamat az agy működése során, amely magában foglalja az érzékszervi bemenetek, az érzelmi állapotok, a stressz-szintek, a kognitív folyamatközpontok, illetve a memóriahálózatok integrációját – mondta Bogdan Draganski.
Ráadásul, mindez személyenként eltér, nemtől, társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőktől függően.
Szükség van arra, hogy mindenki elsajátítsa a saját tanulási folyamatát, ami neki a legjobb.
Agy működése és a történeteken át tanulás
Az idegtudósok rámutattak, hogy a történetekből tanulunk a legjobban.
Az új információk megtanulása és megragadása két fő folyamat: az egyik a kódolás, ahol az új információkat először megtanuljuk, majd a konszolidáció, amikor az információ megerősödik az agy memóriatárolóiban.
A tanulmányok alapján a memória megtartását az „aktív felidézés” javítja legjobban, tehát amikor aktívan teszteljük magunkat adott információkon. A passzív tanuláshoz képest ez hatékonyabbnak tűnik, utóbbi például a jegyzetek újraolvasását foglalja magában.
A tudósok azt is hozzátették, hogy az agy működése során ki van élezve az újdonságok keresésére. Vagyis, nagyobb valószínűséggel emlékszik majd új és érdekes dolgokra – és fordítva, kikapcsol, ha a tanulási környezet kiszámítható – például az osztályteremben.
Az agy működése és a sokoldalú információ-átadás jelentősége
A szakemberek arra is felhívják a figyelmet, hogy a hatékony tanulásban fontos a magasszintű figyelem.
Ezért lényeges, hogy több különböző módot találjunk ugyanazon tantárgy megtanulására – lehet bevonni a tanulásba oktatóvideókat, olvasást vagy egyéb médiát, podcastot, rádióműsort akár.
Még a tanultak lerajzolása vagy éneklése is sokat segíthet a tudásunk megerősítésében.
Segítséget jelenthet és fokozza az agy működését, ha történeteket keresünk a tanultakról.
A tanulmányok alapján a narratív szövegekből nagyjából 50 százalékkal több információt őrzünk meg, mint a leíró szövegekből – mutattak rá a tudósok.
A szakemberek egyébként megjegyezték, hogy bár a stressz nagy hatással van a tanulási és memóriafolyamatokra – fokozva a memória kialakulását -, ha túl sok van belőle, az rontja a memória-visszakeresést. Sőt, a stressz az emlékek új információkkal frissítését is megnehezítheti.
Olvasd el ezt is: Az agy megőrzésével senkinek sem kell meghalnia – nincs messze az örök élet?
(Via)
Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.
















