Halálos féreg szedi áldozatait Magyarországon – Még az epertől is megfertőződhetünk

A galandféreg betegség már halálesetekhez vezetett Magyarországon, különösen Somogy vármegyében nőtt meg a fertőzöttségi arány. A vörös rókák és aranysakálok ürülékével terjedő parazita akár a kertben termett gyümölcsökről is a szervezetünkbe juthat. A kutatók és szakértők szerint komoly közegészségügyi veszélyről van szó, amit már célzott ragadozógyérítéssel is próbálnak visszaszorítani.

Galandféreg betegség: nem csak rémhír, hanem valódi veszély

A Siófok-Sóstó belterületén zajló célzott vadászat nem véletlen: itt már annyira elszaporodtak a fertőzött vadállatok, hogy a hatóságoknak közbe kellett lépniük. A vörös rókák és aranysakálok ugyanis hordozói lehetnek az Echinococcus multilocularis nevű galandféregnek, amely halálos betegséget okozhat az emberi szervezetben. A kutatások alapján a legsúlyosabban érintett terület Külső-Somogy Balatonhoz közeli vidéke, illetve a Drávasík.

„Az alveoláris echnicoccosis egy élet végéig tartó, gyógyíthatatlan betegség, amely előbb vagy utóbb halálhoz vezet. Nagyjából 25–30 éve jelent meg Magyarországon északról, a Duna-Ipoly felől”

– mondta dr. Sugár László István, a Kaposvári Egyetem professor emeritusa. Szerinte sem a rókáknak, sem a sakáloknak nincs helyük lakott területen, mivel fertőzött rágcsálókat fogyasztanak, így hordozóivá válnak a kórokozónak.

A galandféreg betegség terjedésének egyik veszélyes sajátossága, hogy nem kell hozzá erdőjáró vadásznak lenned – elég, ha egy mosatlan eper vagy gomba kerül a tányérodra.

„Elvileg megvan az esélye, hogy valaki erdei gombaszedés közben, vagy akár a saját kertjében fertőződik meg – például mosatlan gombával, szamócával vagy más terménnyel. A peték a növény felületén megtapadva jutnak a szervezetbe, és ott májelváltozást okoznak, amit sokszor csak későn vesznek észre”

– figyelmeztet a professzor.

Hogyan fertőz a galandféreg?

A parazita végleges gazdái a kutyafélék – róka, sakál, sőt akár a házi kutya is –, amelyek vékonybelében él a féreg. Innen petéi az ürülékkel kerülnek ki, és akár hónapokig is életképesek maradhatnak a természetben.

„Fagytűrők, a telet átvészelik, viszont a 20 fok fölötti hőmérsékleten csak egy-két napig élnek a peték, ha kikerülnek az ürülékkel”

– mondta dr. Sugár László István.

A fertőzés láncában szerepel egy úgynevezett köztigazda is, például egy pocok, amely lenyeli a petéket, majd a ragadozó megeszi a fertőzött állatot, így újraindul a körforgás. Az ember ebbe a láncba úgy kerülhet be, hogy véletlenül elfogyasztja a petékkel szennyezett zöldséget vagy gyümölcsöt. A fertőzés során a májban daganatszerű elváltozás alakul ki, amely lassan, évek alatt fejlődik, és kezelés hiányában akár halálhoz is vezethet.

Fiatal ragadozókban terjed leginkább a betegség

A Kaposvári Egyetem kutatásai szerint a fiatalabb ragadozók, az egy évnél fiatalabb egyedek a legfertőzöttebbek.

„A róka és a sakál esetében is bizonyított, hogy a süldők, vagyis az egy évnél fiatalabb egyedek közt fordul elő a legnagyobb arányban”

– mutatott rá a professzor.

A kutatók emellett azt is megfigyelték, hogy azok az állatok, amelyek közel élnek az emberi lakóterekhez, sokkal nagyobb valószínűséggel hordoznak parazitákat, mint erdei társaik. Az aranysakál és a vörös róka eltérő módon, de egymást kiegészítve járul hozzá a környezet szennyezéséhez: egyik éjjel, másik nappal aktívabb, így folyamatosan újra és újra szórják a petéket.

A jelenlegi adatok szerint Magyarországon már 45 esetben diagnosztizálták a betegséget, ebből 29 az elmúlt öt évben történt, és négy beteg életét vesztette. A legtöbb fertőzés Somogy vármegyében történt, különösen Kaposvár és környéke számít veszélyesnek. A szakemberek szerint elengedhetetlen az állatok számának szabályozása és a lakosság tájékoztatása a fertőzés elkerüléséről – például a mosatlan termények fogyasztásának kockázatairól.

(via)

Itt arról olvashatsz: rák tünetei. Meleged van a nyáron? Akár a rák tünete is lehet.