A böjt mint életmód: Egészséges az éhezés?

A hamvazószerdával sok keresztény országban hagyományosan megkezdődött a nagyböjt, amely húsvétig tart. Ugyanakkor a muszlimok világszerte megünneplik a ramadánt, amely szintén a tudatos önmegtartóztatás ideje. A lemondás fázisai sok kultúrában mélyen gyökereznek. De már régóta nem csak a vallásos emberek böjtölnek. Egyre többen fedezik fel az ideiglenes lemondást, mint ösztönzőt egy tudatosabb életmódra.

Böjt trend

A böjt divatos, különösen a fiatalok körében. Ez nem csak az étkezésre vonatkozik, hanem az alkoholra, édességekre, húsra vagy a digitális médiára is. A tudatos lemondás önreflexióvá válik: melyik szokásunk jó, melyik csak rutin? Egy korlátozott szünet segíthet a bevett minták megkérdőjelezésében és új prioritások felállításában.

Az öregedést gyakran pusztán kopásnak tekintik. Ahogy egy gép idővel elhasználódik, úgy a csontok és a szervek is elhasználódnak. Azonban ez nem ennyire egyszerű: az emberi test kifinomult javító mechanizmusokkal rendelkezik.

Sejtjeink folyamatosan megújulnak, javulnak vagy lebomlanak.

Néhányuk csak néhány napig él, mások lényegesen tovább. Ez a folyamatos megújulási folyamat tartja egyensúlyban a szervezetet.

A sejtek támogatása

Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs öregedési folyamat vagy betegség. Problémák akkor keletkezhetnek, ha a javítási és megújulási folyamatok egyensúlya felborul. Azt, hogy egy sejt osztódik, javul vagy elhal (apoptózis), komplex biológiai mechanizmusok irányítják. Ebben bizonyos gének és enzimek is szerepet játszanak, amelyek a sejt állapotára reagálnak. Aktivitásuk többek között a tápanyagok rendelkezésre állásától függ. A csökkentett táplálékbevitel fázisai – például böjtöléskor – befolyásolhatják ezeket a folyamatokat és stimulálhatják a szervezet saját javító mechanizmusait.

Mit okoz a böjt a szervezetben?

Böjtöléskor a szervezet átállítja anyagcseréjét. Fokozottabban igénybe veszi a zsírkészleteket és különböző hormonális folyamatokat alakít ki. Ezzel aktiválódnak a regenerációval és az energiaháztartással kapcsolatos biokémiai folyamatok.

Sokan arról is beszámolnak, hogy étkezési szünetek alatt szellemi tisztaságot éreznek.

A hosszabb étkezés mellőzése mellett egyre népszerűbbé válik az úgynevezett intervallum böjt. Ez az étkezés és a tudatos mellőzés fázisainak váltakozását jelenti.

Csak egy étkezés naponta?

Az intervallum böjtnek különböző formái léteznek. Vannak, akik meghosszabbítják az éjszakai étkezési szünetet, mások pedig a nap egy rövidebb időszakára koncentrálják étkezéseiket. A cél az, hogy a testnek rendszeres szüneteket biztosítsanak. Tanulmányok rámutatnak, hogy az ilyen étkezési szünetek különböző pozitív hatásokkal járhatnak, például a vércukorszint, az anyagcsere vagy a gyulladásos folyamatok tekintetében. Az étkezési szünetek megfelelő hossza azonban egyéni tényezőktől függ.

A döntő azonban nem egy-egy „trükk”, hanem a tudatos táplálkozás, a testmozgás és a megfelelő pihenés együttes hatása.