50 év után megnyílt Kádár ufódossziéja

Évtizedeken át szinte suttogva létezett csak egy különös irategyüttes a Kádár-korszakból, amelyről hivatalosan alig esett szó. A most előkerült dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a hatóságok nemcsak tudtak az azonosítatlan légi jelenségekről, hanem rendszerszinten foglalkoztak is velük. Méghozzá jóval azelőtt, hogy a téma szélesebb nyilvánosságot kapott volna.

Titkolt akták nyomában

A rejtélyes úgynevezett Columbus-dossziéra Miskolci László bukkant rá, aki évek óta vizsgálja a hazai ufóészlelések történetét. Kutatása során tudatosan kerülte a közvetlen kérdéseket: nem ufóakták után érdeklődött, hanem általános katonai iratokhoz kért hozzáférést.

A módszer működött. Több ezer oldal átnézése után olyan dokumentumokra talált, amelyekben a belügyi szervek már a 60-as, 70-es évektől kezdve rögzítették az azonosítatlan repülő tárgyakkal kapcsolatos észleléseket.

„Meggyőződésem volt, hogy nálunk is léteznek ilyen dokumentumok” – mondta a Blikknek a kutató, aki szerint a korábbi próbálkozások éppen azért vallottak kudarcot, mert túl direkt módon keresték az aktákat.

Hiányos lapok, kitakart részletek

A feltárt iratok nem teljesek. Számos oldalt részben vagy teljesen kitakartak, más dokumentumok egyszerűen hiányoznak. Ez arra utal, hogy a téma érzékeny lehetett, és bizonyos információkat még ma sem hoztak nyilvánosságra.

Ennek ellenére több beszámoló is fennmaradt katonai pilótáktól, akik szolgálat közben „azonosítatlan légi célt” észleltek. Ezekben az esetekben a vadászgépeket konkrét elfogási parancsokkal küldték fel, ám a célpontok vagy eltűntek, vagy elérhetetlennek bizonyultak.

Az első magyar „kapcsolatfelvevő”

A dosszié egyik legkülönösebb alakja Heltai Magdolna, aki már a 60-as években arról beszélt, hogy földönkívüliek léptek kapcsolatba vele. Állítása szerint telepatikus úton kommunikáltak, és üzenetük a béke fontosságáról szólt.

A hatóságok nem kezelték könnyedén az ügyet: a nő megjelenése és kijelentései aggodalmat keltettek, és a rendszerre nézve potenciálisan veszélyesnek ítélték.

Rejtély a kifutópályán

Az egyik legizgalmasabb feljegyzés egy 1968–69-es esetről szól, amely a taszári repülőtéren történt. A jelentés szerint egy opálos ködbe burkolózó, ismeretlen tárgy jelent meg a kifutópályán.

A beszámoló alapján a katonák mintegy 200 méterre megközelítették az objektumot, miközben több vadászgépet is riadóztattak. Amikor azonban közelebb próbáltak jutni, a tárgy felemelkedett, majd rövid idő alatt eltűnt.

A dokumentum egyik részlete így fogalmaz: „a radaron megjelent cél néhány pillanatig követhető volt, majd nyomtalanul eltűnt”.

Több mint legenda?

A Columbus-dosszié csak egy a több hasonló iratgyűjtemény közül, amelyek a későbbiekben is készültek.

Bár a történetek egy része magyarázható lehet technikai vagy természeti jelenségekkel, a dokumentumok létezése önmagában is új megvilágításba helyezi a korszakot.

A kérdés már nem az, hogy foglalkoztak-e ufókkal Magyarországon, hanem az, hogy pontosan mit tudtak – és mit nem mondtak el róla.